Sztehlo Kornél: Felolvasások V. A Boromaeus Encyklika történelmi megvilágításban. VI. Quo vadis? (Budapest, 1910)
A Boromaeus Encyklika történelmi megvilágításban
13 ban: minden gonoszra fordult. A fejtől a romlás a tagokba, a pápától a főpapokra ment át: mindnyájan eltándorodtunk, senki sincs, aki jót tett volna egyetlen egy sincs."* Ez a történelmi igazság! Ebben a korban jelent meg Luther és bátran hirdette, hogy ezek a pápák nem Krisztus helytartói, hanem valóságos Antichristusok. És Luther megjelenése és támadása mély hatással volt az egész keresztyénségre. Nem csupán az volt támadásának nagy eredménye, hogy az emberiség nagy részét a sötétségből felszabadította, de a Luther által kezdett reformáció érdeme, hogy a római katholicizmust is megjavította, mert például és ösztönzésül szolgált az egész emberiségnek, tehát a római katholikus egyháznak is a hitélet fejlesztésére és az erkölcsök javítására. Luther fellépése és a reformáció terjedése folytán egész Európában és éppen a legjobb katholikusok között az volt a közóhaj, hogy az elvilágiasodott római katholikus egyház tekintélyének emelése és az abban meglazult fegyelem helyreállítása érdekében maga az egyház lépjen a reformok terére. Különösen a katholikus fejedelmek és kivált a császár, V. Károly egyre sürgették a pápánál a zsinat összehívását, amelytől az egyházjavítás nagy munkáját várták. És ime a pápák voltak azok, akik az általános zsinat egybehívását leginkább ellenezték. Miért? Azt hinné az ember, hogy aitól féltek, hogy a zsinat által a pápai hatalom fog megcsonkíttatni, pedig dehogy, attól féltek csupán, hogy a reformok a pápai jövedelmeket fogják csökkenteni. Amidőn Rómában hire terjedt, hogy a zsinat össze fog ülni, a pápai udvar összes adás-vétel tárgyát képező hivatalainak az ára tetemesen csökkent.** Úgy hatott ez, mint egy börzehír a tőzsdei árfolyamokra. Ennél az érdekes börzekérdésnél áttérhetünk arra a vádra, amellyel a legújabb Encyklika a reformátoro* Ranke idézett műve, I. k. 61. I., aki az eredeti forrásból merít. ** Ranke idézett müve I. 74. 1.
