Sztehlo Kornél: Felolvasások III. A klerikális mozgalom Magyarországon. IV. Dogma és türelmetlenség (Budapest, 1910)

A klerikális mozgalom Magyarországon

λ klerikális mozgalom ÍTlagyarországon. Azt hogy Magyarországon körülbelül 20 év óta katholikus mozgalom van, azok is beösmerik, akik ezen mozgalom aggressiv voltát tagadják. Mi a mozgalmat igazi nevén klerikálisnak nevezzük, mert kezdeményezője és vezetője a róm. kath. klérus és mert végcéljaiban a róm. katholikus papság hatalmának és vagyonának öregbítésére irányul. Külömben miután a róm. katholikus egyház tanítása szerint a pap az egyedüli közvetítő Isten és ember között, a jó katholikusnak nincs is mit restelni azon, hogy őt klerikálisnak mondják, és nem értjük némely kalholikus vallású országgyűlési képviselő szégyenkezését, akik a katholicizmus mellett síkra szállanak, de tiltakoznak az ellen, hogy ők klerikálisok. A klerikális küzdelemnek létalapja és jogosultsága azon dogmán sarkal, hogy a római katholikus egyházon kivül nincs üdvözölés, és hogy az egyháznak nemcsak joga, hanem kötelessége a tévelygőt az igaz útra téríteni és a tévelyt kiirtani. Ezen küzdelem megvolt a keresztyén egyházban a dogmák keletkezése óta, tehát visszamegy a kereszténység őskoráig. Nagyobb mérveket öltött a reformáció folytán, a midőn a római katholikus egyházat a dogmában reárótt kötelességen felül saját létérdeke is a cselekvésre ösztönözte. A reformációt követő századokban a klerikális küzdelem intézői a jezsuiták voltak. Nékik köszönhető a harminc éves háború, mely Németországnak 20 millió lakó-