Sztehlo Kornél: Felolvasások III. A klerikális mozgalom Magyarországon. IV. Dogma és türelmetlenség (Budapest, 1910)

A klerikális mozgalom Magyarországon

1? rA Mária-kongregációk a Jézus társasági atyák nevelési rendszerét kiegészítő intézetek. Nemcsak ájtatossági gyakorlatokkal, hanem szociális feladatokkal, gyakorlati vallásos neveléssel foglalkoznak a Mária-kongregációk, abból a célból, hogy az életbe lépő ifjú erős vallásos meggyőződését bátran megvallja, a szerint éljen és hivatalában, politikát működésében azokat az elveket iparkodjék megvalósítani, amelyeket a Mária-kongregációkban sajátított el" „Főcél az erős, vallásos meggyőződésű közéleti szereplő férfiak nevelése, képzése. Ebből a szempontból kiindulva gondosan megválogatják a felveendő ifjakat a fölvételre jelentkezők közül. A próba sikeres kiállítása után fölvett tag, kongreganista nevet nyer és ünnepies fogadalmat tesz és magát a Szűz Máriának fölajánlja. Az ünnepies fölvétel a templomban, fényes Isten tisztelet keretében történik. A kongreganista köteles havonként, valamint a Jézus Krisztus és a Szűz Mária ünnepén meggyónni és áldozni. Mikor belép, akkor általános gyónást, vagyis az egész eddigi életre kiterjedő gyónást végezni. Köteles a kongreganista egy állandó, rendes gyóntatö-atyát választani és teljesen a tanácsai és vezetése mellett élni. Tanácsai ellenére cselekedni nem szabad. „A. kongregációkat rendszerint egy jezsuita-páter szokta szervezni, a vezetés aztán egy elnök, ki csak áldozó pap lehet, egy prefektus és két assistens kezében van. Ezek mellett működik a tanács és ezek közül választott titkár. A kongregánisták föltétlen tisztelettel és pontos engedelmességgel tartoznak az elöljáróság iránt és parancsolatait, utasításait föltétlenül kötelesek teljesíteni.'·' Ebből talán elég ennyi! És mitmond hozzá a kormány? Nemcsak, hogy tűrte, hogy közéleti szereplésre magyar ifjak ily irányban neveltetnek és éretlen elmével tett fogadalom által egész életükre kiterjedöleg a felekezeti gyűlölség bajnokaivá praeparáltatnak, hanem segélyezte 2