Sztehlo Kornél: Felolvasások III. A klerikális mozgalom Magyarországon. IV. Dogma és türelmetlenség (Budapest, 1910)
A klerikális mozgalom Magyarországon
15 > . Es mit ártana ez a prostestánsoknak, kérdhetik önök, nem mindegy az, hogy az állam adja e ki az alapok jövedelmeit a katholikusoknak, vagy ök maguk kezelik az alapokat ? Nem ugy van a dolog A föld birtoka politikai hatalmat ad. Az a sok ezer ember, akinek existenciája ehhez a földhöz kötve van, teljesen a földesúrtól függ. Sok, de igen sok néppárti képviselőt lehetne azon a 290.000 kat. holdnyi területen megválasztani. Vessünk még egy pillantást azokra az eredményekre, melyeket a 20 éves klerikális mozgalom Magyarországon létesített. A mozgalom társadalmi és potitikai téren működik. Társadalmi téren eszközei a katholikus irodalom müvelése, az egyleti élet, a közjótékonyság és irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása és az áttérések. Politikai téren szervezte a néppártot, állítólag titkos barátságot tart némely udvari körökkel és szervezi a katholikus népszövetségeket. Gondoskodott arról, hogy az állam fontos hivatalaiba kipróbált katholikusok jutottak, akik közölt találkozott olyan is, aki állami törvény ellen büntetlenül tüntetett. Országgyűlési képviselők nyilt ülésben támadták és terrorizálták a Curiát egy nekik nem tetsző ítélet miatt és a Curia protestáns vallású másodelnöke az elnöki állás betöltésénél mellőztetett. Az állami iskolák tanárai és tanítói karából a protestánsok lehetőleg kizárattak és a megüresedett tanári állásokra csak állami és r. k. gymnasiumi tánárok pályázhattak. A Franciaországból kitiltott szerzetesek és apácák egész özöne lepte el hazánkat és itt erkölcsi és anyagi támogatásban részesittetnek. A törvény által Magyarország területéről eltiltott Jezsuita-rend tartományt csinált Magyarországból és a vallásügyi miniszter jezsuita pátert küld ki biztosul az állami iskolákba az érettségi vizsgálatokra.
