Sztehlo Kornél: Felolvasások III. A klerikális mozgalom Magyarországon. IV. Dogma és türelmetlenség (Budapest, 1910)

A klerikális mozgalom Magyarországon

11 ságok a bünteiésekkel felhagytak, gróf Csáky Albin az akkori vallásügyi miniszter az úgynevezett elkeresztelési rendelettel akart a törvénynek érvényt szerezni. Ez a rendelet lángba borította a katholikus tábort s miután a kormány belátta, hogy a papokkal boldogulni nem tud, megalkotta a polgári házasságot és kivette az anyakönyvvezetést a papok kezéből. Az úgynevezett egyházpolitikai törvények azután azt a katholikus öntudatot igazán megmozgatták. A clerus belátta, hogy politikai akció nélkül nem boldogul. Egy nagy emberük, a páratlan buzgalmú és erélyű gróf Zichy Nándor állt a mozgalom élére. Megalakította a néppártot. Ezzel a klerikalismus a küzdelmet a politikai térre vitte. A néppárt ugyan azt hirdeti, hogy csak a keresztény uralmat akarja helyreállítani Magyarországon és csak a zsidókat és szabadkőműveseket akarja elpusztítani, de mi protestánsok tisztában vagyunk azzal, hogy mit ért a néppárt a keresztény uralom alatt. Természetesnek találjuk különben, hogy a klerikalizmus ez időszerint Magyarországon nem támadni, hanem conserválni akar. Támadni csak az éhesek szoktak, akik a vagyont és hatalmat megszerezni akarják, de nincs értelme a támadásnak azok részéről, akik a vagyon és hatalom birtokában vannak. Ezek mozgalmánál tehát nem támadásról, hanem erőgyűjtésről van sző. Az a veszedelem pedig, amelyellen erejüket gyűjtik, hazánkban nem a protestantismus megerősödése, mert ettől bátran alhatnának, még nem is a liberalismus terjedése, mert a liberalismus soha sem volt a róm. kath. egyháznak veszedelmes, hanem a secularisació. Attól félnek ők, hogy az a tudat, hogy a clerus a nemzeti vagyon nagy részét a közérdeknek nem szolgáló célokra tartja lekötve, előbb utóbb cselekvésre ösztönző köztudattá fog válni. Ez a veszély közelebbről éri a kleri-