Szontagh Vilmos: A protestáns egyházak iskolafenntartási autonomjogát ért sérelem (Miskolc, 1927)

9 schaftsordnung rüttelte, fiele eine schwere Pflichtver­letzung zur Last, culpa dolo proxima, das Analogon zu dem schweren Kunstfehler des Arztes oder Technikers." Mindezekben az esetekben ugyanis u. η. hatásköri elhajlást (détournement. de pouvoir, — Verdrehung des freien Ermessens, Ermessensüberschreitung, Svia­mento di potere), állapit meg, mely mint olyan, — anyagi semmiségi okot képezvén — maga után vonja az intézkedés megsemmisítését. Közigazgatási bíróságunk hatáskörének megfelelő kiterjesztése mellett tehát erre lehetne igénye és reménye az egyházkerületnek, ha a közigazgatási bíróság a szó­ban forgó rendeletekben az alább kifejtendők szerint ilyen hatásköri elhajlást állapitana meg. Nézzük ugyanis, hogy milyen célt tűzött ki maga elé az 1920:XXY. t.-cJ — Megállapíthatólag nem mást, mint azt, hogy a változott viszonyok megkövetelte mó­don szabályozza az értelmi pályák succrescentiáját. En­nek a törvénynek az éle tehát nem irányult a jogakadé­miák ellen, hiszen akkoriban még állami dotációt is él­veztek. Döntő fontosággal bir ezen negatívumnak a meg­állapítása, mert a kifejtettek szerint kizárja annak az ethikai, sót tovább menöleg, — mint a francia közigaz­gatási magas jogfejlődés mutatja — annak a jogi lehető­ségét is jogállamban, hogy erre a törvényre hivatkozás­sal történjék olyan kormányintézkedés, mely kimutat­hatólag a jogakadémiák elsorvadásához vezet. Ezt nem engedi meg, sem a kiindulási alap az 1920. évi XXV. t.-c., sem pedig az 1790—91 :XXVI. t.-c., mely ezzel halálosan találva van. Más megítélés alá esik természetesen az államvizsga-

Next

/
Thumbnails
Contents