Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Győry Vilmos (Basch Gyula képe)

A berlini egyetemről hazajővén, Székács mellett volt egy évfig káplán. Majd az orosházi népes magyar gyülekezet általánosan szeretett lelkésze volt kilenc esztendeig. Itt élt boldogan élettársával. Székács Ilonával, a püspök leányával. Hívei a buzgó lelkészt »kis Pál apostol«-nak nevezgették. 1876-ban, Székács halála után a pesti magyar gyülekezet lelkésze lett és — bár mástforma tehetségekkel, méltó utódja volt BZ »OrSZclg" pctpjcl«- nak. Kiváló szónok, rendkívül buzgó lelkipásztor volt. Ezenkívül hallatlanul sokat dolgozott

1, mint író, mint egyházi, társadalmi és irodalmi egyesületek tagja, illetőleg vezérembere. Lirai költeményei, színmüvei, ifjúsági iratai, gyermekversei népszerűséget szereztek nevének. De legnagyobb volt a hatása, mint műfordítónak. Mint szorgalmas méh, valami tíz idegen irodalom rétjéről hordita össze a mézet a 'magyar nemzeti irodalom gazdagítására. Mint vallásos költőt a legelső helyre tehetjük magyar egyházi íróink sorában. A szakadatlan munka megerőltette szervezetiét, kimerítette érzékeny, beteg sz'ívének életerejét. Nemzetünk és egyházunk kárára aránylag korán. 47 éves korában hunyt el. Lelkének méltó örököse volt fia, Lóránd, a gyülekezet kebelében minden jó ügynek előmozdítója, a belmissziói munkásság egyik vezére. Győry Vilmosra ráillenek egyik legszebb /állásos költeményének sorai: »Éltünkön m|incs hatalma a halálnak; Csak az lesz por, mi porból vétet&tlt; A test, )a vér, habár a sírba szállnak: A lélek él! nem ér enyészetet!« 21