Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Lang Mihály

A MÁSODIK FÉLSZÁZAD. (1837-1887.) Lang Mihály. (1803-1874.) Pesten született, itt és Modorban járt iskolába, ez utóbbi helyen volt leányiskolái tanító. Teológiai tanulmányait a bécsi fakultáson vég :zte. Bár akkor még nem tudott magyarul, 1832-ben mégis megválasztották Kalchbrenner lelkész mellé segédlelkésznek, 1836-ban pedig az egésiz gyülekezet lelkészének. Mikor 1837-ben Székácsot magyar lelkésznek választották meg, Lang a német hívek lelkésze maradt és 1874-ig állott a német gyülekezet! élén, általános szeretettől é-; tisztelettől]' köriiílVéve. Két lelkésztársával, Székács, Józseffel, majd később a német gyülekezet másik lelkészével, Schranz Jánossal ősizinte barátság kapcsolta össze. Kiválóan buzgó lelkipásztor volt. Az ő érdeme például a Protestáns Iparosiképző Egyesület alapítása. Megnyerő volt a külseje, nyájalsi a modora, a jótékonyságban, a másokon való segítésben fáradhatatlan volt. Különösen kitűnt ez a buzgósága és a jótékonyság szervezésiére való rátermettsége az 1838 iki pesti árviz után. Ezért népszerű is volt és a főváros egész lakossága szerette és tisztelte. Németségéhez erősen ragaszkodott, de lelke mélyé17