Szigethy Lajos: Luther lelke. III. (Budapest, 1928)

8. Haubner Máté

45 presbytereknek előadásokat kötelességeikről. Ügy érzem, hogy minden szürke elméletnél többet érne, ha a lelkészek „az élet zöld lombos arany fájáról szakítanának arany gyümölcsöt". Liedemann Sámuelben és ivadékaiban feltüntetnék a magyar lutheri presbyter és előljáró eszményképét. HAUBNER MÁTÉ. „... Nekünk, evangélikus honfiaknak a puszta honszeretetnél még több buzdításunk is van arra, hogy nemzeti ügyeink védelmezésére sok másoknál több készséget mutassunk. Ε buzdítónk a hála... Rajtunk háromszáz évek óta képtelen igazságtalanság követtetett el! Azon temérdek ... üldözéseknek ... melyeket szegény apáinknak vallásukért kellett kiállaniok, csak Isten a megmondhatója! De az Isten és nemzetünk lelkes képviselői és nemes vezetői mindezen háromszázesztendős bajoknak egy kiengesztelő törvény által egyszerre véget vetettek! — És mi, akik hazánkat még akkor is, mikor mostoha anyánk volt, oly híven tudtuk szeretni... most ne szeretnénk-e... az édes anyát, ki velünk ezentúl, mint édes gyermekeivel, a tökéletes egyenlőség és viszonosság törvénye szerint bánni Ígérkezik. (1848. XX. törvénycikk.) Sőt ... minket még valami ösztönöz édes hazánkért ellenségeivel életre-halálra megküzdeni... Ez az ellenség... a vallást ürügyül szereti venni kegyetlen zsarnokoskodásának elpalástolására . . . Milyen sorsot remélhetnénk, ha honunkon győzedelmeskedhetnék

1? Ha e győzelem másoknak egyszeres baj volna, tízszeres jaj lenne nekünk. Ő evangélikus egyházunk szabadelvűségét, mint vad önkényével össze nem férőt általában gyűlöli, de