Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

10. Hazslinszky Frigyes

62 csak az egyes emberek, de a nemzetek életében is valóság az, hogy aki igaztalanul sebeket üt, boldogtalanabb, mint az, akin ártatlanul sebeket ütnek. HAZSLINSZKY FRIGYES. A tudományokat összefoglaló tudománynak, a filozófiának tanára, Böhm Károly után egy másik nagy evangélikus tanárt mutatunk be, aki egy szaktudománynak, a növénytannak, a scientia amabilisnek, a szeretetreméltó tudománynak volt egyik legnagyobb magyar művelője. A növénytan a természettudományok költészete; a virág pedig a legszebb költemény, mely annak, aki megérti, hallgatva is gyönyörűséges dolgokat beszél Isten jóságáról, és a természet világában mindent tökéletes célszerűséggel berendező bölcseségéről. Hazslinszky Frigyes (1818—1896) előtt nyitott könyv volt a természet gyönyörű világa, nem csoda tehát, hogy lelke megtelt jósággal, vallásossággal és költőiséggel. A növények nagy tudósa Késmárkon született régi nemesi családból, melynek fényét a Hazslinszky érdemeit megkoronázó királyi kegy a hazslini előnév és a nemesi címer adományozásával növelte. Hazslinszky Frigyes szüleinek házában otthonos volt az egyháziasság és a vallásosság lelke: a derék, jó édesapa mintegy papja volt családjának; vele házi istentiszteletet tartott, énekelt, imádkozott, bibliát olvasott. Ez a lélek kísérte a tudóst haláláig, bizonyítva azt, hogy a nagy természettudósok egyúttal hívő lelkek is. Édesapja, aki iparos létére magasabb műveltségű ember volt és rajztanítással is foglalkozott, gondosan neveltette és a gimnáziumi tanulmányokban