Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

8. Schedius Lajos

52 Solymosyak, Hegyeshalmi Fischerek, Halászyak, Purglyak, a tudós Ráthok (Mátyás, Károly és Zoltán), a Hollósok, a Hamvasok. Német volt az anyanyelve, részben német volt a neveltetése Schediusnak is; németül és latinul írta könyveit. De cselekedeteiben, eszméiben olyan magyar volt, bogy méltán helyet foglal azok között, akiket itt magyarvoltukért és lutheri lelkükért ünnepelünk. Pozsonyban és Sopronban elvégezvén tanulmányait, a göttingai egyetemen együtt volt Kis Jánossal és Liedemann Mártonnal, aki később mint lőcsei evangélikus gimnáziumi tanár iskolájában megkezdte a magyar nyelv tanítását. Mikor Schedius hazajött, nagy események és eszmék hatása alá jutott, majd mint lelkes harcos küzdött szolgálatukban. Ezek voltak: az irodalomban a Bessenyey, Kazinczy, Kisfaludy Károly nevével jelzett nagy újjászületés, a politikában az alkotmány és a vallásszabadság helyreállítása II. Lipót korában; egyházi téren száz és száz új gyülekezet és iskola megalapítása a türelmi rendelet életetébresztő hatása alatt. Schedius kiválósága mellett a vallási türelem eszméjének diadala volt az, hogy Ferenc király tizenkilenc pályázó közül őt nevezte ki a pesti egyetem esztétika-tanárának. Ki mert volna ilyenről még álmodni is, csak néhány évtizeddel elébb is, a vakbuzgó Mária Terézia uralkodása korában. Schedius ötvenöt éven át két nemzedéket vezetett be a Szépnek szeretetébe. Ε mellett mint író és mint irodalmi életünk egyik vezérembere, igen nagy szolgálatot tett a magyarság ügyének. Zeitschrift von und für Ungern című folyóiratában a művelt Nyugaton ismertette nemzetünket és szerzett nekünk jó barátokat. Szalonja az írók gyülekezőhelye volt. Nála vetette föl Kármán József azt az eszmét, bogy