Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

7. A Perlakyak papi nemzetsége

46 ket az 1529. évtől a jelenkorig evangélikus lelkészi hivatalt viselt Perlakyak ... írtak." Ha ezt a könyvet, vagy Payr Sándornak a „Perlakyak négyszázados ároni házá"-ról szóló érdekes monográfiáját olvassuk, megelevenednek előttünk a Perlakyerények. Próbáljuk ezeket bokrétába kötni. Perlaky-erény az erős egyháziasság. Ez vezetett egymásután tizennégy Perlakyt a lelkészi pályára, mely díszt, jövedelmet keveset, de tövist, munkát annál többet ád. Vele járt a költészet ihletével párosult vallásos érzés. Majdnem minden Perlaky író, költő. Például Dávid, a révkomáromi lelkész, kiváló munkatársa volt Péczeli Józsefnek, Kis János jóakarójának, a révkomáromi református lelkésznek, a nagy írónak, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztőjének. Az 1805-i dunántúli énekeskönyvben pedig 38 szép énekét találhatjuk. A nevezetes prédikáció-gyűjteményben több prédikáció van, mely nem közönséges írói tehetségről tesz bizonyságot. A Perlakyak általában kitűnő szónokok voltak és jórészben ez emelte őket magasabb egyházi méltóságra, kettejüket a püspöki székbe. De nagy alkotó, szervező erejük is volt. A család büszkesége, Gábor, a nemesdömölki lelkész és püspök a türelmi rendeletet követő fellendülés korában közel száz gyülekezetet szervezett, 76 templomot és 87 lelkészt avatott fel. Olyan emberek dicsérik, mint Ráth Mátyás győri lelkész, az első magyarnyelvű hírlap alapítója és Kis János. Azért is közel áll a szívünkhöz, mei't Berzsenyi Dánielt ő keresztelte és mint édesapjának jó barátja, keresztapja lett. A püspök hasonló nevű fia pedig szinte csudája az alkotó erőnek. Tíz gyülekezetben volt lelkész és