Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

5. Győry Vilmos

38 ban. Székács is rendkívüli hatást ért el a gyermekek konfirmációi megáldása alkalmával az egyéniségükhöz alkalmazott szentírásbeli igékkel. Gryőry még mélyebbé tette ezt a hatást szívéből fakadó, melegen előadott, egyéni, és ha árvához szólt, könynyezve előadott és könnyekre indító kis remekműveivel. Egész nemzetére azonban legnagyobb a jelentősége mint műfordítónak. Nyelvismerete bámulatos volt. Már mint végzett gimnazistát a német, angol, francia, olasz nyelv tanítására hívta meg leányai mellé az előkelő Dessewffy-család. Utóbb megtanulta még a klasszikus nyelvek és a héber nyelv mellé a portugál, spanyol, dán, svéd nyelvet is. Maga beszélte el, hogy hozzáméltó felesége megértő szeretettel ebben is egy úton járt vele. Yolt rá példa nem egyszer, hogy felesége, gyermekük betegágya mellett, ő íróasztalánál féléjjelen át versenyt tanultak. A feleség angrolul, a férj talán portugálul, és a falon átkopogtatva jelezték, ha készen voltak a. kiszabott leckével. De nyelvismerete nem volt, hogy úgy mondjuk, hotel-portáshoz illő holt anyag összehalmozása. Deleélte magát az illető nemzet és író lelkébe és érezni annyira tudó szíve erejével a remekművet átsugároztatta a. magyar olvasó lelkébe. Az egész világirodalomra kiterjedő, teremtő erejű fogékonyságáért Herderhez lehet hasonlítanunk. Többek között Tegnért, Runeberget, Shakespeare-t, Miltont, Moliére-t, Cervantest, Moretot, Calderont tolmácsolta. hozzájuk méltóan. Az is magvjelentősé^ gűvé teszi működését, hogy eddig ismeretlen mezőkről is ültetett át virágokat. Ezzel a nemzet egyik legnagyobb tanítója lett, úgyhogy irodalmunkban föléje senkit, melléje talán csak Szász Károlyt, a református püspököt, szíve barátját lehet helyez-