Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

1. Wimmer Ágoston

11 Strasisburgba, úgy vonult el ő is a harcok színhelyé­ről Modorra, e pozsonyvármegyei kis város német gyülekezetébe papnak. De mint Kálvint genfi hívei, őt is visszakönyö­rögték a lövőiek. Hazajövetele diadalmenet volt. Most azután egy nemzedék életén át úgy betöltötte lelkével a felsőlövői gyülekezet egész világát, mint valaha Luther Wittenbergáét, vagy Kálvin Genfét. Minden volt mindenekben. Tűzzel előadott hatal­mas prédikációit lelkesedve hallgatta a nép, mert látta és érezte, hogy nem csupán hirdeti, hanem meg is valósítja az ige tanításait. De nemcsak a lelkiekben, hanem az anyagiakban is előbbre' vitte, nevelte a népet. Okszerű állattenyésztés, földműve­lés, kertészkedés ő általa honosodtak meg Lövőn. Egész erdővel felér az a sok gyümölcsfa, amit az ő gyakorlati útmutatása szerint ültettek el hívei. Hiteilegyesiiletet ailanított. A gyülekezet pénzügyeit rendbehozta, az éneklést javította: zenekart szer­vezett. A népnek ingyenes orvosa, gyógyszertárosa volt, fogat húzott; évek során valami tizenötezer gyer­meket· beoltott himlő ellen. Tngyenes ügyvédje, él es­eszű jogi tanácsosa is volt híveinek. Közvetítésé­vel a lövőiek örökváltsági szerződést kötöttek a Batthyány-uradalommal. így faluja egyike lett az első szabad paraszt községeknek az országban. Népét szigorúan fegyelmezte. Bizony nem egy­szer az erős ember tenyerének teljes súlyát is meg­érezte, aki erre okot adott. De hívei mindezt eltűr­ték, részint azért, mert féltek tőle, de azért is, mert szerették. Remegő tisztelettel elmenve a virágdísz közepette álló paplak előtt, érezték, hogy aki ott­benn lakik, attól rájuk csak jó áradhat. De virágdíszes volt a paplak a szó képies éltei­mében is. A nagy pap kedveß családi körben üdül-

Next

/
Thumbnails
Contents