Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Thurzó György

37 Jókai „új földesura", ők is gyorsan beleolvadtak a magyar nemességbe, és erényeikben, sőt jórészt hibáikban is „fajmagyarok"-ká lettek. Német őseik elevenebb üzleti szellemét, szerző hajlamát, szervezőképességét mégis megtartották. Mint patríciusoknak, városi nemeseknek nagy volt a jelentőségük több felvidéki város, különösen Lőcse gazdasági és kulturális életében. Lőcsének, a dicsőbb múltjáról álmodozó csodaszép Hófehérkének koronájában a legékesebb két drágakő: a Thurzó-ház, a renaissance stíl e remeke és a Szent Jakab-temploma, több Thurzónak sírszobrával. De a Thurzók csakhamar „kinőttek" Lőcse szűk keretei közül. Nagy lett a jelentőségük a hazai ipar fejlesztésében: Thurzó-alapítás a gölnicbányavidéki vasbányászat és vasipar is, mely a legújabb cseh megszállásig oly szépen virágzott. A mohácsi vészt megelőző évtizedekben rokonaikkal, az augsburgi Fuggerekkel, az akkori világ legelső bankáraival társaságba állva, kibérelték a besztercebányavidéki rézbányákat és annyira meggazdagodtak, hogy a Szapolyayak és a Báthoryak mellett emlegették őket. Mohács után csak harminc nagy úrból állt a Szapolvayellenes Habsburg-párt, de köztük volt Báthory István és Thurzó Elek is. Ferdinánd, erre a harminc úrra támaszkodva győzelmes vetélytársa lett a nemzet-megválasztotta királynak. Thurzó Elek azután be is jutott a „bécsi király" kegyébe: a grófi rang mellett csak úgy özönlött rá a királyi jóindulat minden bizonysága. Miksa uralkodása alatt a főnemesek, hármat kivéve az evangélikus egyház hívei lettek: velük Zrinvi Miklós, a szigetvári hős és Thurzó Elek fia, Ferenc, a nyitrai püspök is. Ez elvette feleségül a szigetvári hős leányát, Katalint. Zrínyi Katalin is egyike a XYI. század evan-