Moravcsik Gyuláné: Gróf Teleki Józsefné Róth Johanna 1741-1813 (Budapest, 1899)

24 godtan készül Isten szine elé, hol annak kegyelmét megnyerni reményli. Egyházunkhoz, vallásunkhoz való ragaszkodás családi örökség a Róth nemzetségnél. Két Róth testvér Ádám és György — az elsők a Róth családban, a kikről biztos adataink vannak, — hitbuzgó és rendkívül istenfélő emberek voltak. Ádám már a XVIII. század elején birtokosa volt Sziráknak, mely születési helye Róth Johannának. A másik testvért, Györgyöt, Karaffa törvényszéke elé idézte s vallásának megtagadására akarta kényszeríteni. Ellenszegülése következtében kínpadra vonatták. A kínzások egyik legborzasztóbb módját, a spanyol csizmát, kiállta, anélkül, hogy vallásáról lemondott volna. *). A kínzásoktól megszabadulva, még' 40 évig élt és százéves korában halt meg. Arcképe a sziráki kastélyban látható. Ilyen családból származott Róth Johanna. Édes atyja, Róth Tamás, Ádám fia, 1736. januárban nőül vette Vathai Borbálát, kivel negyvenhat évig élt boldog házasságban. Róth Tamás volt az, ki a sziráki kastélyt még mai napig is fennálló alakjában átigazittatta s a hajdani erősségből kényelmes és igen szép kastélyt csináltatott, mely gyönyörű angol kerttel van körülvéve. Róth Tamásnak és Vathai Borbálának két gyermeke volt: a csak egy évet élt Mária Anna és Johanna, a ki 1741. január 1-sején született Szirákon s az akkori divatos francia nevelés mellett, igazi vallásos alapot nyert nemes gondolkozású szüleitől, kik őt már korán a jótékonyság gyakorlására szoktatták. (*) Wladár Miksa : A sziráki egyház története. Budapest, 1888.