Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> uralkodója II. Szulejman császárnál nem volt. A török monarchia tisztán katonai szervezeten alapul. A császár (padisah, szultán) úgy háborúban, mint békében a hatalomnak egyedüli forrása; rendi kiváltságok, papi befolyás, társadalom, osztály érdek ismeretlen fogalmak a török császárságban. Titkos összeesküvések, kegycnczek árulása, palotaforradalmak voltak a- tüneményszerű hatalomnak egyedüli korlátozói; csakhogy II. Szulejman személyes tulajdonságai ellensúlyozzák eme hátrányokat: szerencsés emberismerete, kíméletlen erélye, helyén való fejedelmi bőkezűsége, felismerték és elfojtották a bajt és csakhamar új kedvező helyzetet teremtettek. Gondoljunk csak Buda elfoglalására, vagy Gritti megölésekor tanúsított magatartására. A török haderőnek pedig nincs párja egész Európában; mint az angol ijász, a sveiezi paraszt és a cseh huszita a XV. században, úgy a XVI. században a törők jancsár a legkiválóbb gyalogos. Válogatott emberanyag, a rabságra került keresztyén gyermekek kora ifjúságától katonának neveltetett és mohamedán szellemben vallási vakbuzgalomra gyúlt; a harezok zivataraiban megedzett ezen kemény liadnép, mely gyalog elhatolt Mesopotámiáig és a steyer havasokig, zsákmányt és dicsőséget szomjazva, letiport minden más európai gyalogost; mi volt eliez képest a magyar bandériumbeli katona, ki épen a harcz idejére hagyta el békés foglalkozását. Magyarország tehát akkor is elbukik II. Szulejmannal szemben, ha a meglevőnél nagyobb hadserege, jobb hadi szervezete, hazafiasabb szelleme lett volna, mint a minő tényleg volt. Azon vád, hogy a magyar protestantizmus