Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> lyes politikát iizött, vagyis olyant, mely a saját előnyeinek legjobban kedvezett és valóban Magyarországot ezen időben nem tekinthetjük egyébnek, mint a főurak érdekharczainak színhelyét s eljárásukat, felfogásukat csak azért nem nevezhetjük honárulásnak, minthogy azon időben az államhatalomnak azon formája, mint ma, teljesen ismeretlen fogalom. A király személye nem képviseli úgy az államot, mint ma, a király nem egyéb, mint a leghatalmasabb hűbérúr, ki ellen ha a többi hűbérúr szövetkezik, hatalma teljesen megbénul és tekintélye csak árnyék. A Jagellók gyenge kormánya óriási módon növeli még a főurak hatalmát azzal, hogy nem ismerték azon eszközöket, melyeknek segélyével a királyi hatalmat a főurak befolyása alul kiszabadíthatták volna, vagy ha ismerték is, minden erélyes rendszabályoktól visszariadtak. Nálunk Mátyás király, Francziaországban pedig XI. Lajos ez eszközöket egyrészt fölismerték, másrészről volt kellő erélyük, azokat egyszersmind alkalmazni. Mátyás király a jobbágyság szabad költözködési jogának fentartásával és érvényesítésével, a szabadkirályi városoknak osztogatott nagyszerű szabadalmaival, a papság megadóztatásával, állandó zsoldos sereg tartásával, mig egyrészről a királyi hatalmat és tekintélyt növelte, a főúri rend féktelenkedéseit korlátolta. Ha hasonló szellemű néhány királyunk van még, Magyarország úgy, mint Francziaország, már a XVI. században hatalmas, egységes nemzeti állam. De a Jagellók elseje II. Ulászló, épen azon személyes tulajdonságainál fogva volt kedves a főurak előtt, melyekből a királyi hatalom növelése épen nem származhatott: korlátolt elméje,