Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

V. A reformáczió magyar nemzeti jelentősége általában

105> Azonban a szászok elég okosak alioz, hogy helyzetükből a következményeket levonhassák. Az első teendőjük volna, hogy egyházilag a magyarhoni protestantizmussal egyesüljenek és igy a Németországgal fentartott összeköttetésük nemzetietlen jellegéből sokat veszítene : a magyarhoni protestantizmus szívesen fogadná őket, és az egész magyar közvélemény megnyugvással venné ezt tudomásul; különben is e lépésnek előbb utóbb úgyis be kell következnie és jobb ezt jó szántukból, mint a viszonyok kényszerítő hatása alatt cselekedniük. A viszonyok szemmel láthatólag úgy fejlődnek, hogy már kivehetők ama rések, melyeken át a magyar nemzeti szellem behatolva szétmállásra bírja a még mindig kemény szász nemzetiségieskedő ellenállást. Ilyen rés a szász nemzetiségi iskolai szervezet. A szászok sokkal több középiskolát képesek fentartani, semhogy a belőlük kikerült -tanult elemnek kenyeret adhatnának ; a kiszorult rész vagy Magyarországon vagy távolabb talál alkalmazást, de a szász nemzetiségre nézve mindenesetre elveszett; igy mindig több é's több nemzetiségi elem válik magyar nemzetivé és meg van akadályozva, hogy a szászság külterjileg is gyarapodjék. Valamit tesz a hadsereg is, bár a honvédséghez való bevonulása akár a tartalékos tiszteknek, akár a legénységnek a nemzeti érdek szempontjából nagyobb figyelemnek lehetne a tárgya. Módot kellene teremteni arra, hogy a szász jobban érezze magát a magyar honvédség körében, mint a közös hadseregben; csakhogy ennek sajnos nem annyira a szászok az okai. mint inkább mi magunk. A lelkész- és tanárnevelés körül is megváltoztak a viszonyok. A lelkész először tanár volt,