Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

29 helyre nem akadt, vagy ha igen, szárazság, vizáradás vagy népek ellenségeskedése megakadályozta abban, hogy tanyáját állandóan felüsse valahol. így jött a magyar nemzet az Ural aljából a Kár­pátok aljába a Tisza és a Duna medenczéjébe annyi vészen, fáradalmon, villongáson keresztül menve, hogy más népek kisebbektől is elvesztek úgy, hogy ne­vükön túl semmi sem maradt utánuk. Hova lettek a rugiak, seyrek, herulok, quadok, markomannok, hunok, avarok, kabarok, kozárok és még sok mások, melyek szervezetét, egységét a nagy népvándorlás hullámai megbontották és apránként magukba felszívták. A magyar nép folyókon, tavakon átkelve, vadon erdőkön át törve, lakatlan hegységeken áthatolva, né­pekkel megverekedve, elemekkel megkiizdve, hideget, for­róságot, éhséget, szomjúságot tűrve, mint viharedzett kemény, mint harczedzett vitéz nép jelent meg mostani hazájában. Más hitű és fajú meg miveltsésü népek közé ékelve, faj és hitrokonoktól elhagyatva, érdekszövetsé­gesek nélkül csakis a saját szerencséjének és derekas­ságának köszönhette, ha mint nép nemzetet alkothatott vagy szerencsétleuségének és bűneinek tulajdoníthatta, ha a népek nagy küzdelmeiben elkellett volna pusz­tulnia. A magyar népnek nemzetalkotó hivatást, szép történelmi szerepet és fontos művelődési tevékenységet szánt a minden népek intézője, az isteni gondviselés. Pedig megjelenésekor Európában és még vagy száz esztendeig utána a magyar nép is úgy indult, mintha csak néhány százados nemzeti lét jutott volna osztály részéül a sorstól, hogy úgy jár, mint a hűn és az avar: az

Next

/
Thumbnails
Contents