Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

168 protestantizmus létfeltételeit oly mértékben biztosító tü­relmi parancsát, mtnt elődjei közül egyik sem, de mert a fejedelmi korlátlan hatalom tudata csak úgy hatotta öt át, mint elődeit, nem a történelmi jog törvényszerű­sége, hanem a fejedelem kegyelme volt a protestantiz­mus létjogosultságának forrása. Nem a magyar király által összehívott országgyűlés hozta a protestánsok fen­maradását biztosító törvényt a régi törvények alapján és czikkelyezte be a törvénykönyvbe, hanem a római császár adott ki rendeletet, melyben kijelenti, hogy ő az általa megvont határokon belül birodalma területén a protestantizmust megtűri. Ez az álláspont nem a szabadelvűség, sem a pro­testantizmus, hanem egyedül a magyar nemzeti szellem sérelme volt. Ha a protestantizmus minden megjegyzés nélkül fogadja el a türelmi parancsot és annak alacsony­sága felett egyszerűen napirendre tér, akkor joggal vol­na szabad a magyar protestantizmusnak nemzeti jellegét kétségbe vonnunk. Csakhogy oly mélyen gyökerezik a magyar nemzet múltjában a protestantizmus, nemzeti és protestáns szellem Magyarországon annyira egy, és a protestan­tizmus ennek tudatától annyira át volt hatva, hogy a nemzeti szempont sérelmével nem akarta érdekeit meg­valósítani, hanem a császárhoz intézett feliratában a magyar nemzeti szempontnak azzal akart érvényt sze­rezni, hogy reá mutatott azon országos törvényekre, melyek létét királyi kegyelem nélkül, jogos alapon bizto­sítják. Ezen állásfoglalásnak II. József életében sem­mi eredménye nem lett. Annál nagyobb volt azonban a hatása akkor,

Next

/
Thumbnails
Contents