Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

166 anyagi kedvezményeinek élvezetére. Eddig a nemesi és papi rend adót nem fizetett, vámot nem rótt le, más törvényszék itélt felette, személy és vagyonbiztonsága felett különleges intézmények őrködtek, az Összes politikai jogokat gyakorolta,- katonáskodnia nem kellett; a jobbágynak önálló földbirtoka nincs, a földesúr birtokát megműveli, minden terméséből részt ad a földesúrnak és papságnak, a földesura egyszersmind büntető hatósága, mely még halálos Ítéletet is hozhat, az állami adót ő fizeti, az utakat ő csinálja, a vámot ő fizeti, politikai jogokat nem gyakorol, ellenben katonáskodik. A jobbágyság emberhez nem méltó létének tudatára nem maga a jobbágyság ébredt, bár érezte az igát és nyögött is alatta, különösen ha kinzói embertelensége is hozzájárult az intézmény fonákságához, hanem egyes nagyeszű és nagyszivű férfiak, kik ama középkori hűbéri intézményeket vették a legszigorúbb bírálat alá és egyértelműen pálczát törtek felette. A szabadelvű eszmék lelkes hirdetői már a mult században úgyszólván minden gondolkozó embert megnyertek a maguk számára, nemcsak azok rajongtak értök, kiknek érdekében állott a szabadelvű átalakulás, hanem azok is, kiknek a rovására az átalakulásnak végbe kellett mennie: a franczia udvari nemesség elmés gúnyja épugy nevette a régi intézményeket, mint a mily elkeseredett türelmetlenséggel leste a szegény jobbágy az átalakulás pillanatát. Sok módja volt a szabadelvű eszmék megvalósításának: Francziaországban, a hol a nép egszélesebb rétegei is át m ;g át voltak járva a szabadelvű eszméktől, egy erőszakos kitörésben, a franczia forradalomban nyilatkozott meg a sokáig elnyomott át-