Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

147 Régének terhe ért, az összeesküvő főurak külföldön, Bécsben és Bécsújhelyben állíttatnak törvény elé; idegen bíróság mondotta ki felettök a felségárulás bűnét; és idegen földön porladoznak kivégzett tetemeik. De bár vétkesek voltak ők könnyelműségök és önzésök miatt, — a nemzet emléke szabadsága martyrjait tiszteli bennök, a mi egyedül Zrínyi Peter férfiasan bátor, hősies és nemzeti szellemtől áthatott önvédelmének az eredménye akkor, midőn már ki volt köszörülve a hóhér pallos, mely reá nem sokára lesújtott. Hivatkozik a magyar nemes fegyveres ellenállási jogára az arany bulla 31. pontja értelmében, hivatkozik a király esküjére, melyet koronáztatása előtt tett, hivatkozik arra, hogy a magyar nemes, ha jogaiért fegyvert fog, nem lázadó, mint más alattvaló, hanem egyszerűen jogává él. Tény, hogy Zrínyi még oly nemzeti király alatt is mint Hunyady Mátyás volt, életével lakol, csakhogy akkor nem martyrja a nemzetr*ügynek ; így is csak azért az, mert idegen bíróság bélyegzi őt felségsértőnek és lázadónak és mert azon furfangos mód, a hogy Zrínyi elfogatása végbement, nem volt méltó egy európai nagy hatalom kormányához. De ha a Zrinyiféle mozgalom vezetői vértanúi a nemzeti ügynek, sokkal nagyobb mértékben azok azon honfiak, kik az összeesküvésben való bűnrészesség miatt először a lőcsei, majd a pozsonyi biztosság elé idéztettek. A bécsi udvar nemcsak a császárnak a spanyol nagykövethez küldött üzenetében nyilvánitja szándékát, mely szerint: „A magyar ügyek jó állapotban vannak (1670. május 22-én) megakarom ragadni az alkalmat, a magyar közügyek másképpeni elintézé10*