Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)
VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz
nyék között megköti a békét a császárral Linzben, melyet 164(i. oki 22. a királya törvénykönyvbe igtatni rendelt. A protestánsok vallás szabadsága megint világosan és határozottan ki volt benne mondva. Érdekesek a linzi békének azon pontjai, melyek a 3 hó alatt tartandó országgyűlésre halasztják a vita tárgyát képező templomokat, vallási sérelmeket, és a békebontók megbüntetésére szabandó büntetést valamint a jezsuiták kitiltására, a szent székekre, a hivatalok betöltésére, az idegen katonák kivezetésére, a magyar ügyek kezelésére vonatkozó tárgyak is. Hogy e kérdések országgyűlésre halasztottak, oka az, mert az alkudozó felek egyike sem, sem a császár, sem a fejedelem nem foglalt el a harez és diplomáczia terén oly előnyös álláspontot, melynél fogva az elősorolt vitapontok az egyik vagy a másik fél érdekéhez és felfogásához képest elintézhetők lettek volna. Nagyjából azonban e körülmény a királynak szolgált előnyére. minthogy a magyar országgyűléseken ez időszerűit a katholikus rendek többségben voltak s igy remélhető volt, hogy a vitás kérdések eldöntése a király, a katli. papság, katholikus világi rendek előnyére, a protestáns nemzeti szempontnak pedig rovására fog végbeiuenni. Mindjárt az l(i47-ik év országgyűlésén lehetett látni ezen, a protestánsokra nézve szomorú következményű helyzetet, mert a linzi békeokmány ellen mindenek előtt Lippay György esztergomi érsek támogatva a klerns és némely katli. rendtől, tiltakozását jelentette be. Pálft'y Pál. országbíró és a király megbizottainak indítványára azonban a királyi oklevél a következő