Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

127 dot lemondásra birja, hogy Rudolf Erdélyt elnyerhesse. Sőt midőn Báthory Endre fejedelem korában száműzve, és erdélyi birtokait veszítve, Prágában volt. a császárnak erdélyi ügyekben legfőbb tanácsosa; de ugyancsak Bocskay volt az, ki Rudolfnak a protestáns vallás ellen irányzott csapásával a magyar nemzetet féltette és a megindult harczban az országos és vallási sérelmeket együtt említi; a bécsi békében pedig mind a kettőt biztosítani törekszik. Bocskay szabadságharczától Bethlen utolsó támadásáig 22 év folyt le, ezen idő alatt négy izben kellett a nemzetnek alkotmánya és vallásáért fegyvert fogni. Ezt a körülményt nem igazolja eléggé sem a magyar nemzet harczias szelleme, sem az erdélyi fejedelmek hatalmi vágya, hanem kellett lennie olyan oknak, mely mintegy kényszeríti a nemzetet a harczra; és ezen ok nem má-*, mint a császári udvar politikája, mely nem tudta sohasem megérteni azt, hogy a magyar nemzetnek a szabadsága többet ér mint puszta szolgai léte; a magyar nemesség minden pillanatban kész a XVII. században ősi jogaiért elvérezni, holott p. az osztrák örökös tartományok népének eszébe nem jutott soha jogsérelmekről panaszkodni; a cseh nemzet egyszer letiportatva, soha sem emelte többé fel fejét egész a legújabb korig. A magyar is ugy a XVI. mint a XVIII. században sokkal nagyobb tulkapást megtorlatlanul hagy, épen csak a XVII. században oly kényes, hogy a bécsi udvar beolvasztási kísérleteinek csak hangoztatása is lázba hozza a nemzetet és mindig kész a forradalomra. Pedig a XVII. századbeli Magyarország minden idők Magyarországánál gyengébb,