Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

1-25 Caraífa császári tábornok által ostromoltatott Munkács várában, mostohafia II. Rákóczy Ferencz tanúsága szerint nejéhez intézett titkos levelében nemcsak arra nyilatkoztatta magát késznek, hogy áttér a kath. vallásra, hanem arra is, hogy lutheránus hitsorsosait rábeszéli, miszerint a kath. hitre áttérjenek: ennek kifolyása volt azután, hogy Radics Endre és Absolon Dávid Munkács várnagyjai siettették a vár átadását a végett, hogy elejét vehessék Thököly ezen szándékának. Nemkülömben históriai tény az is, hogy Thököly csakugyan már Nikomediában való tartózkodásakor a juzsuiták azon biztatására, hogy vissza fogja magyarországi birtokait kapui, valósággal át is tért a kath. vallásra, de midőn meggyőződött, hogy a jezsuitáknak ezzel más czéljok nem volt, mint hogy erkölcsileg tönkretegyék vele, ismét visszatért a protestáns egyházba. Ezekkel a tényekkel szemben a protestáns egyház tiszta nemzeti jellege nem hogy veszítene, hanem inkább nyer; mert bizonyosnak vehetjük, hogy ha Bethlen Gábor áttérésével a kath. hitre megkapja II. Ferdinánd leányának kezét, és II. Ferdinánddal szoros szövetségben a német protestánsok és a török ellen fordül, akkor arra, a mi Bethlent hatalmassá és ellenségei előtt félelmessé tette t. i. a magyarországi protestantizmusra nem támaszkodhatik többé. Bethlen és Thököly azon korbeli érzületváltozása, melyben akkor voltak, melybe a szándékolt illetőleg tényleges vallásváltozás esett, nem lehetett már olyan teljes, mint Eszterházy Miklósé és Pázmány Péteré, a kik ifjúkor-