Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> a császári hatalommal szövetkezik, a kath. klérus nem­csak megalkudott a hatalommal, hanem annak eszkö­zévé is lett. Erről meggyőződhetünk, ha a XVI. századvégi eseményeket figyelemmel kisérjük. A 16 éves (1590—1606) török háború kezdetén azonnal kitűnik, hogy a két harczoló fél a török és a római császár nem tudnak egymáson elhatározó diadalt aratni, mig Erdély teljes erejével egyik vagy másik félhez nem csatlakozik. Cariglio Alfonz olasz jezsuitá­nak sikerűi Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem sze­mélyében megtalálni azon sarkpontot, melyből bámu­latos emberismerettel és páratlan diplomatiai furfang­gal Erdélyt a császár szövetségébe vonja azzal, hogy az erdélyi török párt igazi jezsuita elv szerint kiirtatik egyszerűen 14 erdélyi főúr kivégeztetésével (köztük Bá­thory Boldizsár, a fejedelem unokatestvére.) A szövetség eleinte diadalmaskodik ugyan a törökön Gyurgyevónál és a moldvai és havasalföldi vajdák is belevonatnak a szövetségbe, azonban 1595 okt. 22. Mezőkeresztesnél csatát veszítvén Zsigmond, lemond az erdélyi fejede­lemségről és Rudolf vévén át a tartományt, benne Básta György egy zsoldos had segélyével tartja fenn a császár hatalmát oly eszközökkel, melyek élénken emlékeztetnek Alba herczeg rémuralmára a Németal­földön. Básta fentartja magát Erdélyben egyrészt Mi­hály oláh vajdával szemben, majd Báthory Zsigmond­dal szemben, ki kétszeri visszalépése után végre vég­legesen lemond a fejedelemségről, és fentartja magát végre Székely Mózessel szemben is, kit a brassói csa­tában konczolt fel hadával együtt. A háború Magyar­8*

Next

/
Thumbnails
Contents