Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> a császári hatalommal szövetkezik, a kath. klérus nemcsak megalkudott a hatalommal, hanem annak eszközévé is lett. Erről meggyőződhetünk, ha a XVI. századvégi eseményeket figyelemmel kisérjük. A 16 éves (1590—1606) török háború kezdetén azonnal kitűnik, hogy a két harczoló fél a török és a római császár nem tudnak egymáson elhatározó diadalt aratni, mig Erdély teljes erejével egyik vagy másik félhez nem csatlakozik. Cariglio Alfonz olasz jezsuitának sikerűi Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem személyében megtalálni azon sarkpontot, melyből bámulatos emberismerettel és páratlan diplomatiai furfanggal Erdélyt a császár szövetségébe vonja azzal, hogy az erdélyi török párt igazi jezsuita elv szerint kiirtatik egyszerűen 14 erdélyi főúr kivégeztetésével (köztük Báthory Boldizsár, a fejedelem unokatestvére.) A szövetség eleinte diadalmaskodik ugyan a törökön Gyurgyevónál és a moldvai és havasalföldi vajdák is belevonatnak a szövetségbe, azonban 1595 okt. 22. Mezőkeresztesnél csatát veszítvén Zsigmond, lemond az erdélyi fejedelemségről és Rudolf vévén át a tartományt, benne Básta György egy zsoldos had segélyével tartja fenn a császár hatalmát oly eszközökkel, melyek élénken emlékeztetnek Alba herczeg rémuralmára a Németalföldön. Básta fentartja magát Erdélyben egyrészt Mihály oláh vajdával szemben, majd Báthory Zsigmonddal szemben, ki kétszeri visszalépése után végre véglegesen lemond a fejedelemségről, és fentartja magát végre Székely Mózessel szemben is, kit a brassói csatában konczolt fel hadával együtt. A háború Magyar8*