Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> szabad királyi városokban és az erdélyi szászoknál, a felső magyarországi nemesség és jobbágyság kebelében : mig a helvét hitvallás az alföld és a dunántul tőzsgyökeres magyarságánál maradt fenn, úgy hogy ezen felekezet idő multával magyar vallásának neveztetett. Miként Skócziában, úgy Magyarországon volt a presbyteri egyházszervezet a genfi egyházi és politikai mintára a nemzeti élettel teljesen összeforrva. Azzal, hogy a kálvinista gyülekezetekben a községi és egyházi szervezet teljesen összeforrt és azonkívül a legtisztább magyar fajú városok voltak, rendkívül nagy ellenállási képeséget fejtettek ki mindazon irányokba, melyek velők szemben ellenségesen léptek fel. A tiszavidéki nagy és gazdag földművelő községek református magyar népe képezte ama kőszirtet, melyen az abszolitizmus, az elnemzetietlenítő katholizálás minden ereje megtört. Innen került ki Bocskay ama hajdunépe, mely azután nemesi kiváltságokat élveze, hajszálnyit sem tágított összeforrott polgári és egyházi intézményeitől és kész támogatója volt mindig a nemzeti és protestáns ügynek ; úgy hogy egész mai napig a debreczeni és hajdnvidéki magyarság képezi a tőről metszett magyarságnak magvát és őrzi meg a legjellemzetesebb fajsajátságokat. * * * Ne gondoljuk azt, hogy a reformáczió első nagy sikerei után, azokban, kiknek kötelessége volt' a kath. egyház szervezetét megvédeni, csakis gyűlölet, bosszú, hatalmi féltékenység és üldözési vágy támadt és szenvedélytelen sőt jóindulatú megítélése a korszellemnek