R. Kiss István: Báró Radvánszky Béla emlékezete (Budapest, 1907)

59 volt az oka, mert az általa ültetett szőlőket ahhoz értő emberek is mintatelepeknek tartották. De ha ráfizetett is, megvolt az az erkölcsi sikere, hogy egyik vörös borát a franczia bordói borok mellé helyezték minőség tekintetében. A legjobb fajtájú magyar dohányokat termelte. Különös szeretettel emlegette a magyar muskotály dohányt és sokat fáradozott annak érdekében, hogy e fajt külön dolgozzák fel és hozzák forgalomba, ő maga előírta gyártásának módját, a mely szerint tettek is kísérletet. A kísérlet fényesen sikerült; de gyártása aránylag oly nagy költségbe került, hogy javaslatát nem fogadták el. Emlékként őrizte azt a néhány csomag dohányt, a melyet akkor gyártottak; csak legjobb óráiban kínálkozott vele, ő meg soha sem szítt belőle. Pedig nagyon dicsérte, és beszélte, hogy valamikor mily nagy élvezettel csibukozott e fajta dohányt; de a dohánytermelési tilalom behozatala óta csak havanna szivarokat füstölt. A törvény életbelépése után kész czigarettáit és felvágott dohányát félretette, azután soha nem érintette, mert nála törvénytisztelőbb embert képzelni sem lehetett. A mi a lótenyésztést illeti, az általános szokásnak megfelelően az angol fajt tenyésztette, bár az arabsot, sőt magyar fajt is kitartóbbnak tartotta s hogy csakugyan az, történelmi példákkal igazolta. Panaszkodott is, hogy szarvasmarhában, juhban, sőt kutyában is kivesz a