Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

77 Ezzel szemben Boczkót végleg és teljesen elmarasztalták, írásban kötelezve, hogy amikor paróhiáját elhagyja, tartozik „minden emberrel békességben élni és ha semminemű szín alatt a községnek semmi kárát vagy akármelly akadályát nem fogja koholni". És amikor egy istentisztelet után felolvasták az ő lemondó levelét, „egy sem találkozott, aki felkelt volna őkegyelme mellett. ..; úgy elhallgattak, mintha sohasem ismerték volna őkegyelmét". Az ellenfélnek ilyen bukása Tessedik teljes diadalát jelentette — Boczkóval szemben. Nem azonban egyáltalán is. Intézete sorsa a latin iskola felállításával meg volt pecsételve, s ezért amikor 1806-ban a tanulmányi alapból addig adott csekélyke segélyt is beszüntették, azon év októberében végleg megszűnt. Boczkó már nem érte meg ezt a diadalát: 1806 áprilisában, félévvel az intézet végleges bezárása előtt ötvenötéves korában meghalt. Tessedik Sámuel számára pedig elérkezett az életnek azon szakasza, melyet ősznek, a hanyatlás korának szoktak nevezni. Iskolája bezárásával munkássága legértékesebb eszközét ütötték ki kezéből. Ám munkátlanság és Tessedik Sámuel: ez a két fogalom nem fért meg egymás mellett. Gazdasági és falufejlesztő tevékenysége nem szünetelt soha ezután sem. De amint életalkonya lassan előrehaladt, számolnia kellett hatalmas testi és szellemi erőinek csökkenésével. öt híven ábrázoló arckép nem maradt reánk. A szarvasi gimnázium tulajdonát képező, egyetlen olajfestményű arcképe szelíd, nőies arcot mutat.