Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

68 többek között olyan feltétel mellett, ha az átengedendő 1600 holdért cserébe 3400 holdat kapnak. A kamara ezt a tervet nem fogadta el — természetesen. De, ami azután már nem természetes, a község nemsokára még ezt az uzsoráskodó követelését sem volt hajlandó teljesíteni. Olyan idők következtek most Szarvason, mintha belháború lett volna. Gyűléseken, sőt még a templomban is nyíltan támadták Tessediket. „A szentegyházban, hol a vétket irtani, az erényt oltogatni, istenigéjének magvait hintegetni s az Istent imádni kellene, Tessedik ellen villámok szóratnak, gyűlöletszülte rágalmak hintetnek, a nép lázíttatik. zendülés támasztatik, s az egyház romlásra vezettetik" — írta Tózsa István vármegyei orvos. Mindent támadták, mi tőle eredt, amit ő mondott. Mikor egv vasárnap Márk evangéliuma (VIII., 1—10) alapján a takarékosságról prédikált, Boczkó a következő vasárnap cáfolta ennek a beszédének igazságait, azt fejtegetve, hogy az embernek nemcsak vagyongyűjtés a feladata, hanem az, hogy erkölcsös, vallásos legyen. És a szószékről nemcsak kritizálta, sértegette is Tessediket. A nép pedig hallgatta, s a vádakat a magáévá tette. Község, egyház, Boczkó lelkész s a tanítók egyek lettek a gyűlöletben, s együttes támadást intéztek minden vonalon. Amíg addig az ellenfelek megosztva vonultak fel, az 1795. év elején már együttesen igyekeztek lesvijtani. Az ütközet a gazdasági iskola megbuktatását kellett, hogy eredményezze. Ha ez megbukik: bukott