Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik arcképe, fénykép

Ha végigtekintünk azon jelesek során, kiket evangélikus egyházunk adott a hazának, nagy számmal találjuk közöttük az igének, a tollnak, a tudományoknak s a fegyvereknek hőseit. Találunk sok rendkívüli pályafutást, sikereset és tragikusat. De talán egv sincs, mely annyira szokatlan és szerleágazó munkának köveiből épült volna fel, mint a Tessedik Sámuelé. S mely eredetibb lelt volna sikereiben és tragikumában. Ötvenhárom évig tartó szarvasi papi pályája alatt végig mintaszerű lelkipásztor. Falujának papja, tanítója, ügyvéde, orvosa, vigasztalója és tanácsadója. A maga nemében példátlanul álló cura pastoralist fejtve ki, megalapítója lelt annak a munkának, amit mainapság falukutatásnak és falufejlesztésnek nevezünk. A modern magyar falumunkának, százötven évvel ezelőtt! Megalapítója a tudományos gazdálkodásnak; első, ki a földművelést egyszerű foglalkozásból tudománnyá emelte. Megalapítója a világ első gazdasági iskolájának, a reális irányú oktatásnak. Eredeti, korát messzire meghaladó alkotásai még életében világhírnevet szereztek neki. És özönlött feléje a kitüntetés. Aztán fellázították ellene szarvasi híveit. Azokat, kiknek boldogulásáért verejtékezett. És elgáncsolták munkáját, és rombadöntöti»