Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

36 Szarvasnak egyébként általában jó termőföldjei között bizony elég sok, addig mindennemű termelésre használhatatlannak tartott szikes földje volt. Sok-sok tanulmány és kísérlet után arról győződött meg, hogy gyakori szántás, szintezés, más földdel való keverés, homokkal, hamuval, trágyával való behintés által a szikes földek termőföldekké alakíthatók át. Ezt a talajjavító eljárását utóbb Szarvason dolgozó olasz gátépítő munkások az olasz dign, azaz gát szó után digózásnak nevezték el, mert hiszen az eljárás jórészben kubikolásból és feltöltésből ál. Ma a Tessedikféle digózás általánosan bevált kitűnő módja a szikes talajok megjavításának, annál jobbat ma sem ismernek. Kivált Békés vármegyében ma annyira elterjedt, hogy lassacskán egészen eltünteti ott a szikeseket. S a mai szarvasi gazdák tudatában, kik általában szívesen emlékeznek falujok egykori nagy papjára, Tessedik elsősorban mint a digózás feltalálója szerepel. De az ő tanításai következtében látták be azt is, hogy a termőföld, ha abból állandóan hasznot akarnak húzni, épúgy táplálásra szorul, akár az élővilág. 1779ben egy szarvasi gazda az akkori nagy szárazságra való tekintettel „szokatlan kísérletet tett": földjét megtrágyázta s a trágyát beszántotta. Es amikor így egy pozsonyi mérő bevetett búza 22 mérőt termett, akkor igazat adtak Tessediknek, a tanítónak, s „megszűnt azon kártékony balhit, hogy a szarvasi föld nem szorul trágyázásra." Az elemi csapások közül főleg a szárazság ellen kellett küzdenie. Egy 1768-tól 1800-ig terjedő felsoro-