Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

33 Ks hozzá még a munkák oly látható eredményekkel jártak, melyek őnekik és szüleiknek hasznosak voltak. A földnek jobb megművelése és hasznosítása azonban az egyéni és helyi érdekeken messze túlmenően, távolabbi hasznokat is rejtett magában: az egész magyar hazának, az egész emberiségnek szólókat. Mert amint így pótolni igyekezett az elemi oktatás hiányait, amint ébresztette, fejlesztette, foglalkoztatta a paraszt gyerekek tehetségét és energiáját saját munkájuk által, s előkészítette őket jövendő életpályájukra, és kenyeret szerzett a szegényeknek, egyúttal az egész magyar hazának, a forrón szeretett magyar rögnek vált egyik legnagyobb, legtöbb haszonnal dolgozó munkásává Tessedik Sámuel, az egyszerű falusi lelkész. A szarvasi evangélikus paróhia kertje csodás munkásságnak színhelye lett. Itt, meg az 1780-ban az uraságtól kapott hat holdnyi, továbbá az 1791-ben kapott további 39 holdnyi földön szinte európai szakemberek szemeláttára folytak a nagy gazdasági kísérletek. A jobbított földművelés, a szikes földek termővé tétele, a trágyázás hasznának szemléltetése, a mesterséges rétművelés, a konyhakertészet, a fatenyésztés, az ákácok meghonosítása, gyümölcsfák kipróbálása, élősövények készítése, az állatok védelmezése és gondozása, a méhészet, a lucerna és lóhere, a vetett fű meghonosítása, len, kender, cukorrépa, repce termelése és sok-sok más mezőgazdasági, kertészeti és ipari próbálkozás: ezeken a helyeken folyt. Kicsi földdarabkák voltak ezen eleven, szemléltető tanítás színhelyei, sötét, eldugott falunak eladdig sivár, alig használt 2