Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Az irodalom a belmisszió szolgálatában. Paulik János

2 körű sikerekhez, ha Luther nem egyúttal nagy író is, s eszméi érdekében az írótollnak útegyengető segítségét is fel nem használja. Sajnos, utána e téren bizonyos visszaesés áll be, s tart vagy másfél századig; mígnem a XVII-ik század végén Franke, majd a XVIII-ik században e századnak nagy evangelizátorai újra kezükbe veszik az egyházépítésnek ezt a hatalmas eszközét. Óriási lépést jelentett az evangelizáció terén a „Cansteinféle Biblia-társaságnak" a megalakulása (1710-ben), majd a „Britt és külföldi Bibliatársaságnak" életrekelte (1804-ben), a mely társaságok olcsó pénzen óriási mennyiségű Bibliát juttattak a nép kezébe. A két társaság által megmutatott nyomon tovább halad az emberiségnek a hit dolgai iránt élénkebben érdeklődő része, s egymásután kelnek életre (1812—1820 között) a Bibliát terjesztő társulatok Stuttgartban, Pétervárott, Berlinben, Kölnben, számszerint 24, amelyek millió és millió mennyiségben terjesztik a Szentírást. Ezen Bibliatársulatok között — részint széleskörű tevékenységüknél, részint kiadványaik olcsóságánál fogva — mai napig is kiemelkedik az angol, a berlini, a württembergi, amely utóbbi például 12 fillérért képes adni egy egész Újtestamentomot. Az angol Bibliatársulatnak mult évi világforgalma 7.899,562 darab Biblia és bibliai rész, amelyből nálunk 164,657 darabot helyezett el. A belmissziói munkát azonban nemcsak Bibliával, hanem egyéb irodalmi termékekkel is igyekeztek fejleszteni és támogatni az arra hivatottak és pedig az ú. n. traktátusok, népiratkák által, amint arra példát annak idején maga Luther adott. Ezen sorokban egy rövid pillantást szeretnék vetni a külföldi iratmisszióra, hogy a dologban kevésbbé jártas olvasó lássa, miként kezdődött s fejlődött az lassacskán d/ZZ8> cl terebélyes fává, amelyen ma az egyházi élet számára annyi ízletes és tápláló gyümölcs terem. Ez alkalommal különösen a németországi ev. iratmisszióra kívánok rámutatni, mint amely hozzánk — a köztünk fennforgó hitegysógnél fogva — legközelebb áll, s legalkalmasabb arra, hogy belőle okulást s útmutatást merítsünk. A sor elején e téren Franke, a hallei árvaház áldott emlékű alapítója áll, mint aki Luther óta az első, ki a vallásos irodalmat az egyházépítés munkájába segédeszközül nagyobb mértékben bevonta. Ő is, mint Luther, számos népiratkát írt s ezeknek terjesztésére nyomdát is alapított a hallei árvaházzal kapcsolatosan, amely nyomda nagy mennyiségben terjesztette aztán az építő traktátusokat. Az ő nyomában járnak Gellert, Claudius, Jung-Stilling, Oberlin, Arndt stb., kik mindannyian becses munkákkal gazdagítják a fejlődésnek indult vallásos irodalmat. Hatalmas lépés történt a vallásos népirodalom terén 1780 ban, amikor Urlsberger kezdeményezésére megalakul az ú. n. .Keresztyén Egylet", amelynek bevallott célja az olcsó, népies, vallásos íratok kiadása és terjesztése.