Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

XVIII. Adóügyi kérdések. — Reversalisok és egyéb sérelmek. — Püspöki földek

55 állásfoglalásra jogosítottaknak nem érezvén — a miniszter megkeresését a két egyháznak visszaadja, de egyúttal felterjesztést intéz a miniszterhez, melyben tiltakozik a szerződés megkötése ellen. XVIII. Adóügyi kérdések. — Reversalisok s egyéb sérelmek. — Püspöki földek. 1923. Ugyanazon évben november hó 16-án és 1923. évi november hó 21-én tartott ülésekben tárgyaltatott az 1922. évi XXII. törvénycikknek az egyház tulajdonát képező házak, különösen a tanítólakások adójának kérdése. A közös bizottság az adómentesség megtagadása miatt előterjesztéssel élt ez ügyben, amelyre a vallásügyi minisztertől a következő választ kapta: „A házadóról ós fényűzési lakásadóról szóló 1922. évi XXII. t.-c. megalkotása sorári, az állam nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel a törvényhozás arra az álláspontra helyezkedett, hogy a házadó alóli mentességek eseteit szűkebb körre kell szorítani s így a nyilvános iskolák tanítóinak természetbeni lakására vonatkozólag is elejtendönek tartotta a pénzügyminiszter úr az adómentesség kedvezményét és az 1922. évi XXII. t.-c. a szóban forgó lakások adómentességére nem is tartalmaz rendelkezést s ezért a pénzügyminiszter úrnak nem állott módjában, hogy a végrehajtási utasításban a tanítói lakások adómentessége iránt intézkedjék." A bizottság, tekintettel arra, hogy az indemnitási törvény, a házadótörvénynek módosításával a szerzetesrendek épületeit adómenteseknek nyilvánította, ujabb felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve a tanítói lakások adómentességét. Ugyanekkor az elnökség megbízatott, hogy a protestáns tábori püspök részére is kérjen földbirtokot, a földreform alkalmából a vagyonváltsági földekből. Olvastatott a református konvent átirata, mely a középszabolcsi egyházmegye előterjesztése alapján a római katholikus egyháznak a reverzálisok és a vegyes házasság ügyében elfoglalt álláspontját kifogásolja. A bizottság szerint az egész kérdés a jus placeti és a kegyurasági kérdéssel áll szoros összefüggében, miért is a részletkérdés tárgyalását mellőzve, kiküldi a következő bizottságot, hogy a legközelebbi ülésre a tetszvényjog ég a kegyúri jog sérelmeit gyűjtse össze és terjesszen javaslatot a bizottság elé, mely alkalmas legyen a kormányhoz való felterjesztésre. A bizottság tagjaiul kiküldi dr. "Révész Iválmán, •ΜΜΜΙΙΜΜΗΙΜΜΑΜΜΒΜΜΜ^