Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)
XV. Katholikus autonomia. — Keresztény kurzus
Ez okból kérjük a két kérdésnek együttes tárgyalását és az 1848:XX. t.-c.ben részünkre biztosított előzetes meghallgatásunkat. De hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy ezen kérdések tárgyalását most nem tartjuk időszerűnek, mert eltekintve attól, hogy ma minden erőnket a nemzet újraépítésére kell fordítanunk, a pénz, mint olyan, megszűnt az az értékmérő lenni, mely háború előtt volt és így a háború előtt készített előmunkálatok elveszítették alapjukat és teljesen új számításokat kell az egyes felekezetek kielégítése tekintetében eszközöltetni, amire a mai idők nem alkalmasak. A bizottság ezután RafFay Sándor püspök indítványára még a következő feliratot intézte a miniszteri tanácshoz: A most fennen hirdetett keresztyén kurzus a keresztyén felekezetek testvériségén alapul ós így annak sarkköve a teljes egyenlőség és viszonosság, amint azt az 1848:XX. t.-c. megállapította. Sajnos, a protestáns felekezetek részéről minduntalan tapasztaljuk a régi állapotba való visszaesést, a mi ránk nézve sérelmes és nagyon is alkalmas arra, hogy a felekezetközi megértést és békét újból megrontsa. Így legutóbb a nemzeti hadsereg felesketésénél csak a róm. kath. szempont vétetett figyelembe, amennyiben csak róm. kath. tábori mise keretében lett a hadsereg felesketve, a protestáns istentisztelet teljes mellőzése mellett, úgy, hogy a protestáns vallású katonák is a róm. kath. szertartás szerinti mise keretében tették le esküjöket. Hasonló sérelmet fcglal magában a tábori lelkészet szervezése tárgyában a magyar honvédelmi miniszter úr által folyó évi január 26-án 1076. elnöki sz. alatt kibocsátott rendelet, amely szerint a minden körletparancsnokság keretében szervezett tábori lelkészi hivatal vezetője, a lelkészi rangban idősebb róm. kath. lelké~z, ki egyszersmind a körletparancsnoknak egyházi ügyekben referense. Ezen intézkedés szerint a hivatal vezetője csakis róm. kath. tábori lelkész lehet, a protestáns lelkészek ebből ki vannak zárva, az egyházi ügyek referense csakis róm. kath. lelkész lehet, aki a protestáns egyházak viszonyait nem ismeri és minden protestáns egyházi kérdést is róm. kath. nézőpontból fog elintézni. Miután a protestáns és ró'm. kath. tábori lelkészek hivatásköre öszsze nem olvasztható, szükségesnek tartjuk, hogy minden körletparancsnokságnál a protestáns ügyek referense protestáns tábori lelkész legyen és hogy ezek ne rendeltessenek a róm. kath. lelkész fennhatósága alá. Miután az ilyen folytatólagosan észlelhető mellőzések és a protestáns egyházaknak háttérbe szorítása a jogegyenlőség és viszonosság magyarázása és alkalmazása tekintetében mély aggodalommal tölt el, a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek intézésére kiküldött közös bizottság nevében ez ellen felemeljük szavunkat és a nagyméltóságú minisztertanács figyelmét ezen körülményekre felhívom, kérjük: hogy az 1848:XX. t.-c.-ben lefektetett, teljes egyenlőség és viszonosság elvének minden vonalon, így a katonai kérdésekben leendő keresztülvitele tárgyában, sürgősen intézkedni és amennyire lehet, az eddig felmerült sérelmeket orvosolni méltóztassék. Mély tisztelettel Budapest, 1920. április hó 21-én, a protestáns közös bizottság.
