Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)
X. Az egyházi alapítványok jóváhagyása. — A jezsuita rend receptiója
44 ványa fogadtatott el, "amely szerint: „A bizottság kívánatosnak tartja, hogy az új egyetemek felállítása kapcsán létesíttessenek protestáns theologiai fakultások oly módon, hogy a létező theologiai akadémiák az egyetemek szervezetébe a protestáns autonómiában foglalt jogok fenntartásával illesztessenek be. Tárgyaltatott még az evangélikus theologiai tanároknak a kormányhoz beadott és onnan véleményezés végett ide áttett kérvénye fizetésük rendezése iránt. A bizottság nem helyesli az egyénenként való rendezést, azt az egyházaknak tartja fenn és a segélyt az egyházaknak kéri kiadatni. A felekezeti tanítóknak az államiakkal való egyenlősítése iránt tett előterjesztés a vallásúgyi miniszter pártolólag felterjesztetett. A lelkészi kongruának 2400 koronára való felemelése és a vesztett stóla jövedelmek kárpótlása iránti felterjesztések a vallásügyi miniszterrel tárgyalandó bizottságnak kiadattak. Az Országos Református Lelkészegyesület felterjesztésére, hogy a közös bizottság a jezsuita-rend recepciója tárgyában az országgyűléshez felírjon, a bizottság Sztehlo Kornél indítványára a következő határozatot hozta: „A közös bizottság· osztja ug.van az országos református lelkészegyesületnek azt a nézetét, hogy a római pápának a magyar közjog értelmében nincs joga semmiféle szerzetes-rendet, tehát jezsuita-rendet sem az országyülés engedélyezése és kir, jóváhagyás (plaeetum) nélkül az országba behozni és az itt engedély nélkül beköltözött szerzeteseket rendi szervezetbe foglalni, elismeri azt is, hogy a római pápának az az intézkedése, hogy Magyarországon királyi, illetve törvényhozási engedély nélkül a jezsuita-rendnek tartományt szervez, a magyar törvényekbe ütközik, meg van győződve arról is, hogy a jezsuita-rendnek Magyarországon való letelepítése és megerősítése a vallási békét nagy mértékben veszélyezteti, mégsem tartja célszerűnek, ha ezen sérelem orvoslása a protestáns egyházak részéről szorgalmaztatik, mert a pápai intézkedés nem a protestáns egyházak, hanem a magyar állam és a magyar király jogait sérti, ezen jogok felett pedig nem a protestánsok vannak hivatva elsősorban őrködni és mert a protestánsok föllépése az érdemben jogos panasznak felekezeti színezetet adna, ami csak felekezeti surl<">dást, nem pedig a sérelem orvoslását idézné elő.'" Ezen indítvány folytán a bizottság a kérdés fölött napirendre tért. Az előadó ezután közölte a bizottsággal, hogy a m. kir. Kúria a lókuti párbér sérelmi esetben, amely, miatt a közös bizottság a vallásügyi miniszternél előterjesztést tett, amelynek folytán a vallásügyi miniszter (Apponyi) a közigazgatási határozatokat megsemmisítette és az ügyet bírói útra utasította, legújabban ítéletet hozott, amelyben a
