Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

VIII. Apponyi miniszter elismeri a törvény által való rendezés szükségét

41 kedjenek és kötelezettségeiknek eleget tegyenek, főként pedig annak, amelylyel gyermekeik iránt mindenkor tartoznak, tudniillik, hogy azok katholikus neveltetéséről gondoskodjanak. Mert habár a polgári törvényeié és főként az iskolai szabályzatok az ilyen gyermekek kath. neveltetését nehézzé teszi is, de hogy nem teszik lehetetlenné: a mindennapi tapasztalat eléggé bizonyítja." Vélemény: A mindkét evangélikus egyházat közösen érdeklő ügyek bizottsága és vele a magyar müveit társadalom közvéleménye azért tiltakozott a Ne Temere ellen, mert abban a lelkiösmeretre gyakorolt kényszert látott, amely a vallási békét feldúlja. Követelte az előbbi állapot helyreállítását, a teljes in integrum restituciót. Az által, hogy a római szentszék a Lambruschini-féle instrukció helyett a Providát rendeli Magyarországon alkalmaztatni, az előbbi állapot helyreállítva nincs, mert a Providával kapcsolatos és Magyarországra is kiterjeszteni rendelt magyarázatok szerint a Ne Temerének a vegyes házasságra vonatkozó sérelmes szabálya csak a Magyarország területén született házasulókra nem, alkalmazandó és mert a katholikus valláshoz való tartozást önkényesen a magyar törvénnyel ellenkező módon határozza meg. A Magyarország területén kötött házasságokra nézve tehát ezentúl kétféle törvény lenne alkalmazandó, ahhoz képest, hogy a házasulandók, vagy csak azok egyike is, Magyarországon vagy külföldön született, már pedig egyrészt semmivel sincs indokolva, hogy ugyanazon állam területén ugyanazon házasságra kétféle jog alkalmaztassák, másrészt az sincs indokolva, miért ne élhessen a magyar honos a Magyarországnak adott mentességgel azért, mert véletlenül külföldön született. A Magyarország és Ausztria között létező sűrű érintkezés mellett igen gyakoriak lesznek azok az esetek, midőn Magyarországon született házasulok Ausztriában született egyénekkel vegyes házasságra lépnek, amidőn is a pápai legújabb constitució szerint nem a Provida, hanem a Ne Temere szabályai alkalmazandók. Életbe vágó kérdés ez különösen a katonai házasságokra nézve, amelyeknél tudvalevőleg csak azon feltétel alatt adatik meg a nősülősi engedély, ha a házasság egyházilag is megköttetik. Nincs semmi garanciánk arra nézve, hogy a katonai legfőbb hatóságok a pápai constituciót ignorálni fogják, és ha ehhez alkalmazkodnak, a katoaai vegyes házasság abban az esetben, ha az egyik házasuló külföldön született, Magyarországon is csak úgy lesz megköthető, ha a protestáns fél reversalist, ád. A másik megszorító magyarázatnál fogva, amely a katholikus valláshoz való tartozást definiálja, az ily vegyes házasulok még a katholikus fél áttérése által sem menekülhetnek a Ne Temere szabályai alól. A legnagyobb sérelem pedig a vallás egyenlőségére és vallási békére nézve a Ne Temere azon magyarázata, amely szerint a házasság megkötése szempontjából katholikusoknak tekintendők azok is, akik a magyar állam törvénye szerint nem katholikusok. A pápai constituciók ezen rendelkezései egyenesen a magyar törvénybe ütköznek és elvárjuk a magyar államkormánytóí, hogy a magyar törvénynek ezt a megsértését nem fogja tűrni, és különösen gondoskodni fog arról, hogy a hadseregben a Ne Temerével szemben a magyar törvénynek érvény szereztessék. Nem hagyhatjuk végre szó nélkül azon instrukciót, amelyet a magyar