Majba Vilmos szerk.: Reformáció. Költemények gyűjteménye a reformáció 400 éves jubiláris egyházi és iskolai ünnepélyei számára (Budapest, 1917)

Zwingli halála. — Csengey Gusztáv

39 Föl, Zürich hősi papja! Ki nyelvvel hirdeted : A hitjavitás müvét Véred szentelje meg. Rád várnak zászlajukkal Zürich polgárai! Schwitz, Uri, Unterwaiden Ne lássa hajlani. Szól Zwingli hü nejéhez: „Ne lássam könnyedet; Az Isten hí csatára — Őrizd meg hitedet. Ha elbukunk a harcban, Az eszme győzni fog. Ne sírj, szerelmes hü nőm, A hívők boldogok!" Megy Zwingli a derék pap, Kezében kardja reng . . . A két had összerobban, A harcok kürtje zeng . . . Oh Zürich hü polgári! Maroknyi sergetek; Schwitz, Uri, Unterwaiden Kiontja véretek. A kis had összetörve, Lezúzta a nagy ár; Kappelnek téréin bő Zsákmányt nyer a halál, Zsákmánya a halálnak Zürich polgárai, — A zászló elhanyatlott, Vért isznak rongyai. S ki védte azt a zászlót: A hű pap, a vitéz Leroskad nagy sebével S még egyszer szerte néz . Reáborul a zászló, Foszlányi belepik: „Csak testem vész, a lelket, Azt meg nem ölhetik* Szól Zwingli, szól rebegve — Szelíden felsóhajt És lelke égbe röppen — Nem hallja már a zajt, A zajt mi ráözönlik, A győzők vad zaját; Schwitz, Uri, Unterwaldera Jön ülni vértorát. Ujjongva rontanak rá — Nézzétek őket itt! — Vérszomjazó gyönyörrel Széttépik tetemit. Széttépett drága teste Tüzlángnak adva át . . . Schwitz, Uri, Unterwaldeni Szétszórja hős porát. Szórjátok szerte-széjjel A drága hamvakat! Minden kis porszeméből Egy új élet fakad; — Szórjátok szerte-széjjel, Szórjátok porait! A merre hullnak: áldóit Fogamzik meg a hit. És megfogamzott hamva, A merre szóratott; A hit- s szellemszabadság Világa ég ma ott. S kinek leroskadt testét A vakhit tépte szét, Szent hála hordja szárnyán .Hős Zwingli szellemét. Csengey Gusztáv. * Zwingli végszavai a hagyomány szerint.