Majba Vilmos szerk.: Reformáció. Költemények gyűjteménye a reformáció 400 éves jubiláris egyházi és iskolai ünnepélyei számára (Budapest, 1917)

Hálaadás a reformációért. — Sántha Károly

Hálaadás a reformációért. Szent örömmel gyűltünk templomodba, Ünnepelni, Isten, e napot: Oltárodnál sarunkat megoldva, Szemeinkben hála-köny ragyog. Áldunk Téged szent Fiad tanáért, Benne a hit s vigasz balzsamáért. Krisztus ajkán a hatalmas Ige Ujjászült ég és föld tégedet — Oh szív, amit bűnöd elveszíte, Az Igében nyitva Édened. Élet harcán pajzsunk az s vezérünk, Sírnak éjén nyugtató reményünk. Ám sürü köd ült Sionra hajdan, Üdvösségünk napja elborult, S felsírt a föld égető sóhajban : A szív érzé, hogy mily nyomorult. Ε nyomorban hozzánk tért, oh Isten, Bő irgalmad, hogy rajtunk segítsen. Megsegített. Bölcsek nagy szivében Az Úr fénylett, az Úr Lelke szólt, S a csudás-kor tűzfelhőjeképen Lángolt a hit és az éj oszolt: Újra épült Isten szentegyháza, Hol az Igét Luther magyarázza. Rendületlen áll a fundamentom, Mely örökre egyszer vettetett; Rád van irva wittenbergi templom, Az írás: a hit és szeretet. Mit Luther irt nagy idők számára, írd fel Isten szívünk táblájára!