Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)
A vallási forradalom és a Görgeyek
— 35 birtokába, melyet 1710-ig meg is tartottak, amikor Rákóczy ügyének hanyatlásával a templom ismét katholikus kézre került és végleg azon is maradt. Templom nélkül voltak a protestánsok megint és Görgey János ismét kastélyát nyitotta meg az istentiszteletek számára. Végre 1732-ben felépült Görgey György fia László védnökségé alatt a második fatemplom, s midőn III Károly megadta a szabad vallás gyakorlatot, 1767-ben épült a jelenlegi kőtemplom, mely a következő évben beboltoztatott. Mint jogszokás fennáll a protestánsok részéről a régi katholikus templom harangjainak használata temetésekkor, melynek alapját az képezi, hogy a templom a tüz után 1650-ben protestáns pénzen lett ujjá alkotva és felszerelve. A toporci protestánsok történetében -lezajlott események megadják kicsiben a képét a vallási viszályoknak, melyek Szepesben és Magyarországon lejátszódtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen küzdelmek az ország más részeiben előbb kezdődtek és sokkal hevesebben dúltak, mert mig másutt a templom elkobzások már 1658 után napirenden voltak, azok a felvidéken tulajdonképen csak 1671-ben kezdődnek. Kivétel az ágostházi templom, melyen a katholikusok erejüket próbálták ki, de látva, hogy nem boldogulnak, vártak az elkobzásokkal még egy ideig. Az ágostházi templomot 1666 V/29-én vették el először és bár a megye juniusban visszaadta; 1667 március 4-én a katholikusok újból visszavették, mire a megye március 5-én megint visszahelyezi annak birtokába a protestánsokat, hogy kerek öt hónap után .augusztus 15-én ismét a katholikusok legyenek úrrá benne és habár a vármegye kimondta, hogy a templom a protestánsokat illeti meg, Csáky Ferenc karhatalommal akadályozta meg annak visszaadatását. Bővebb volt már az aratás 1671-ben, amikor elvétetett a lőcsei tót templom, a csütörtökhelyi, továbbá a szepesedelényi, jam· niki, iglói, szepesváraljai, leibici, richnói, kluknói, káposztafalvi, szomolnoki, gölnicbányai, svedléri, stoszi, remetei. 1672-ben Sperndorf, Pálmafalva, Sümeg, Izsákfalva, Szentandrás, Korompa következett. 1673-ban Görgő, Késmárk, Csütörtökhely, Védfalu, Toporc és a Máriássy birtokok. S*