Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

A törzság

— 15 1350-ben ismét osztozik Illés rokonaival Répás, Toporc, Schönvald és Kistoporc nevű birtokokon. 1358-ban Margit nővérével leány negyede felett egyezkedik, Margit kap 20 aranyat és a német görgői kúriát, melyre Illés elővételi jogot biztosit magának. Két évvel később 10 márkáért tényleg megveszi nevezett kúriát. 1361-ben Klára nővérének adja ki leánynegyedét, 1364-ben pedig László király megerősíti a pallos jogát. 30. Gergely. Gergely 1280-ban a lázadó Lóránt, szepesi gróf pártján van s midőn Kun László király seregei Lóránt seregeit leverik, Gergely fogságba kerül és 1280-ban lefejezik. 34. László. 1378-ban Dorottya nővérének kiadja leánynegyedét. 1381-ben osztozik testvérével Jánossal, de mert 50 arannyal adósa maradt Jánosnak, zálogba adja neki birtokát k'istoporcon, malmát Nagytoporcon és kúriáját Görgőn. 1397-ben egyezséget köt Máriássy Jánossal. 1399 ben pedig sógornéjával Kenve Helénával, ki ekkor Görgőn és Répáson kap birtokot. Ugyazez évben kiegyezik peres ügyben nagynénjével Klárával. 1400-ban ellentmond Ujvágási Péternek és Zsigmondnak, mivel ezek birtokát Répáson adományba kérik a királytól. Ez ügyből több évre terjedő pör fejlődik; igy 1401-ben a pör halasztva lesz, 1402-ben a káptalan felszólítja Lászlót, indokolja 1400. évi ellentmondását, 1403-ban a per újból halasztást nyer, 1405-ben végre sikertelen per után László lemond a kérdéses répási birtokrészről, mely lemondást 1410-ben Görgey Miklós is érvényesnek ismer el. 1411-ben László a menedékkői barátoknak adja birtokait Rókuszon, Farkasfalván és Frankvágáson. 1415-ben uj osztozkodásra hivja fel Görgey Pétert és Miklóst s ez okból 1416-ban az eredeti okmányok felmutatására hivja fel a nádor, mire ő halasztást kér, de eredmény nélkül, 1417-ben azonban a káptalan igazolja neki, hogy Péterrel szemben rövidséget szenvedett, de ő ennek dacára perének elhalasztását kéri.