Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Pelejtei törzs ág

— 92 — 1689-ben Görgey István tiltakozik Vilmos ellen, mert megkérdezése nélkül a görgői kúriát Görgey Boldizsárnak zálogba adta. Ez ellen Vilmos tiltakozik, mivel a fundust apja hagyományozta Görgey Boldizsár részére. 1689-ben Vilmos ellentmond azon kúria elidegenítésének melyet ő Görgey Kristóf és Istvántól kapott. 1686-ban 509 forintért egy fundust ad át Görgey Boldizsárnak. 1687-ben 1100 forintért eladja görgői és répási részét Görgey Boldizsárnak. 17. Imre. A XVII. század végén Zemplénbe költözik és megalapítója a zempléni pelejtei ágnak. Pelejtét telesége Bény Mária révén kapta, kinek anyja Pelejtey Erzsébet volt. Imre Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének hü embere. Alispán volt Beregben, majd Thököly Imrének prefektusa és vicekancellárja, követe Párisban (XIV. Lajosnál), Konstantinápolyban, Lengyelországban, majd megint Konstantinápolyban. 1700 ban bizonyos egyezséggel van elfoglalva. 1701-ben Imrét és második nejét Beregvármegyében beiktatják, Végardó, Beregszász, Nagymusa, Kisdobra, Bodoló birtokokba Ugyanez évben fenti birtokokat Imre nejének ajándékozza azon feltétellel, hogy ha második neje utódok nélkül halna el, nevezett birtokoknak egy részét első nejének utódai, a másik részét pedig testvérei: Görgey Vilmos és Mátyás kapják. Ugy látszik ezen megállapodásnak mondanak ellent ugyanez évben a Forgács grófok. Imre második neje Horváth Mária 1715-ben még él, mert bizonyos ügyben meghatalmazást nyer. 29 Imre Anyja Miskolczy Bora ellen apjának nővére Erzse tiltakozik 1762-ben. Kifogásolván azon megegyezést, melyet férje Miskolczy Péter nővérével Bórával kötött. Imre 1775-ben ellentmond a maga és Krisztina nővére, Cserépy Ferencné nevében több nemes családnak, a vissi birtok adásvétele miatt.