Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
II. Fejezet. A Finnországi vallásos talaj
Ugyanez ,a félelem határozta meg Aehrenius kritikus viszonyát a gyónásra vonatkozóan is. Szerinte a lelkész bűnbocsánat-hirdetéséből szinte kiragadták az emberek maguknak a vigasztalást, még mielőtt elérkeztek volnai a bűnös asszonnyal együtt Jézus lábaihoz. 6 8 Jézus nem mondja, hogy a lelkészek, vagy a gyülekezetek, hanem a Fiú szabadja Id a bűnök hatalmából. 6 9 Mintha bizony az előbbiek nem volnának az ige hirdetése közben a Fiú közvetítői. Kitartóan hangsúlyozza a bűn miatti megszomorodást és a megtérést, melyek nélkül nincs igazi élő hit. 7 0 Szerint^ a herrnhutiak háttérbe szorították a megtérésre hívó prédikációt, és olyanoknak is felkínálták a vigasztalást, kik nem vágyakoztak arra és akik nem, tudták azt másra felhasználni, mint világiasságuk támasztékául. Erre viszont azt a megjegyzést tesszük, hogy a megtérés hangsúlyozása olyan formában, ahogy az Aehrenius igehirdetésében előfordult, (a megtérés a kegyelem birtoklásának feltétele) nem bizonyult-e elválasztó falnak Jézus és a bűnös között, ahelyett, hogy a bűntudatot felébresztve a bűnöst Megváltójához hajtotta volna. 7 1 A tiszta evangélium körülbástyázását jelentette Achreniusnak az a szenvedélyes vitája, melyet Rutström megállapítása ellen folytatott. (Rutström megállapította, hogy a bűnbocsánat mindig megelőzi; a bűntől valö elfordulást.) 7 2 Aehrenius különösen vallásos költeményeivel hatott széles rétegekben. Vallásos költeményeinek gyűjteménye a »Siionin Juhla-Virret« (Sión ünnepi énekei). 7 3 Különösen nagy jelentősége (volt ajbbati a népies ébredési mozgalomban, mely a XIX. század közepén Délnyugat-Finnország területén keletkezett. Dogmatikai felfogásában tisztább és világosabb volt, ugyanakkor hitvallásosabb alapokon működött ifj. Vegelius Johan (1693—1764) tornioi rektor, később oului lelkész, ki »Pyhä Evankeliumillinen Valkeus Taivaallisesa Opisa ja Pyhäsä Elämäsä« (Szent evangéliumi világosság a mennyei tanításban és a szent életben) c. posztillájával nagy hatást gyakorolt mind a korábbi, mind a későbbi ébredési mozgalomra. 7 4 A rajongó pietista felfogással szemben Vegelius is »nagy kegyelmi eszközöknek« minős'ítette az igét és a szentségeket, melyeket éppen a rajongók téves mlagatartása miatt nein hanyagolhatott el. 7 5 A világ megváltását akképpen magyarázta, hogy Jézus minden átkot és büntetést elszenvedett miértünk és betöltötte helyettünk Isten törvényét és akaratát. 7 0 A Krisztus igazsága nem úgy lesz a mienk, b^y »bennünk 6 8 Ruuth, Lutherin, persoonallisuus, SKST XVI. 152. 1. 6 9 Ruuth, Abraham Aehrenius, I. 115. 1. 7 0 „ II. 32. 1. 7* „ II. 168. 1. 7 2 ,, II. 171. 1. 7 8 „ II. 199. 1. 7 4 „ II. 82. I. 7 5 Vegelius, Pyhä Evankeliumillien..., I. VIII. 7 6 „ II. 209. 1. 48
