Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér

hogy ő sem látszik egészen magáévá tenni azt a lutheri tanítást, hogy Isten haragja kiengeszteltetett a Krisztus halálával. Felfogása szerint, ha nem is lehet Isten felől nézve, Isten haragjáról beszélni, bizony az ember felől, ki a bűnnel szemben és saját ítélet alatt valóságában tapasztalja Isten haragját, annál inkább. Ezt figyelembe véve, Krisztusnak úgy kellett megjelennie, mint aki lecsillapította a haragot, elviselte a büntetést és kiengesztelte az Istent. A kiengesztelés az volt, hogy Krisztus megváltotta az embert és mintegy az őt sújtó jogi eljárást hatályon kívül helyezte.

4

9 Zinzendorf beszélt arról is, hogy a Megváltó az Istenség haragjával kereszteltetett meg.

5

0 Úgy látszik, mintha terminológiája ezen ai ponton hajótörést szenvedne. A Krisztus véres áldozatának gondolata mindenesetre gyökeret vert és megmaradt az általa alapított mozgalom vallásosságában. Az 1764-ben tartott zsinaton a herrnhutiak elismerték, hogy nemcsak Jézus szenvedése, hanem életének érdeme is

51 szorosan hozzátartozik Krisztus váltság-művéhez, és ennek elismerése által a teljes és sértetlen lutheri váltság-tan alapjaira helyezkedtek. A külső egyházforma hasznának hangsúlyozásával Zinzendorf elidegenítette magától Erikssonékat és 1734-től végleg megszüntetett minden kapcsolatot mind a radikális pietizmussal, mind pedig általában minden miszticizmussal.

5

2 Igaz, hogy ia misztikától Zinzendorf még saját vallásosságában sem teljesen mentes. Meg kell látnunk nála a veszélyt abban, mikor nem tesz világos különbséget a Megváltó-, és a TeremtőIsten személye között, miáltal a Teremtő-Krisztussal való egység elengedhetetlenül az Istenben való íelolvadáshoz vezet.

6

3 A Megváltónak Teremtőként és Atyaként való megszólítása abból is adódott, hogy el akarta magától hárítani a pogányoknál is meglevő sajátságot, természetes istenismeretet.

5

4 Eljárásának alapját a Biblia nyelvhasználatában vélte megtalálni. (Jn. 1,1—3; 10,30; Kol. 1,16.) Emlékeztetnünk kell arra is, hogy Zinzendorf Krisztushoz való viszonyát Luther módjára határozottan Krisztus földi életét kutatva kereste.

5

2 Misztikus vonások a herrnhutizmusban különösen annak ú. n. »szitáló korszakában« (Sichtungs-Zeit) voltak felfedezhetők. Krisztus mintegy különös szövetséget kötött a testvérgyülekezettel.

5

6 Az érzelmek, melyekre különben is nagy súlyt helyeztek a herrnhutizmusban, egyre inkább középpontba kerültek.

5

7 Vallásosságuk egyre nőiesebb lett, mivel azok, kik a Megváltó-vőlegényhez való viszonyukat hangsúlyozták, inkább a női nemhez tartoztak.

5

8 Zinzendorf énekeinek még a Bibliánál is egyre «Jacobsson, i. m. 71—73. 1. 5

0 Ritschi, i. m. III. 429—435. L 5

1 „ III. 441. 1. 5

2 Jacobsson, i. m. 79. I. s

s „ 80. 1. v. ö. Ritschi, i. m. III. 407—410. I. 5

4 Ritsehl, i. m. III. 419—429. Ii 5

5 „ III. 405—407. 1. 5

6 „ III. 318—320. ι. ν. ö. Jacobsson, i. m. 192. I. 5

7 „ III. 415—417. 1. v. ö. Jacobsson, i. m. 178, 201. 1. 5

8 „ III. 369. 1. 16 \