Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
4. Kray Jakab II. Rákóczi Ferenc szolgálatában
52 híján nagyobbfokú elszegényedés előtt állt. 1 Majd beköszöntöttek a kurucmozgalmak, amelyek nyomán újabb nyomor támadt és a háborús időszak 1703—1710-ig teljesen kimerítette a városokat. Fellépett utóbb a pestisjárvány is, amely megtizedelte a város lakosságát úgy, hogy a városi polgárság teljesen elvesztette önbizalmát és életerejét. Ennyi vis-maiorral szemben még Kray J.-nak általánosan elismert pénzügyi tehetsége sem segíthetett. A város a részletek törlesztésére újabb és újabb haladékot kért és kapott. Jóllehet a város anyagi kötelezettségeit nem teljesíthette, Kray J. megóvta a várost a tartozékok könnyelmű elkótyavetyélésétől. Vértanúi haláláig a várbirtok együttmaradt és csak 1712-től fogva kezdte a város az egyes birtokrészeket eladogatni, 2 úgyhogy egy század leforgása alatt alig maradt hírmondója a jól instruált késmárki váruradalomnak. Kray J. szép terve, hogy a késmárki váruradalom, a vételár törlesztése után, Késmárk városa polgárságának vagyonát megalapozza, önhibáján kívül nagy gazdasági és politikai válságok folytán meghiusult. Hosszas és részben életét is felőrlő fáradozásai szeretett városára nézve semmi reális eredménnyel nem jártak s Kray munkás életének tragikuma épen küzdelmeinek meddőségében rejlik. A város polgárságának nagy nyomorúságát fokozta még az a körülmény is, hogy a kuruc mozgalmak hullámai 1703. év szeptember elején már elértek Késmárkra is, 3 sőt október hó 2-án már kapitulált a város Monoky Ferenc kuruckapitánynak. A megadás feltételei 4 között volt, hogy a városi 1 1703. febr. 24-én I. Lipóthoz intézett kérvényben, melyet éppen Kray J. terjesztett az említett 8 város nevében a nádor útján a király elé, külön kiemeli, hogy a svéd katonák felvonulása miatt teljesen lehetetlenné vált a Lengyelországgal való kereskedelem. (Ifj. Kray J. kézirata 79. 1.) 2 Késmárk titkos levélt, fasc. XI. ad num. 291. és lásd még Genersich i. m., ahol e jegyzék alapján egyenként sorolja fel 1712—1736-ig a birtokrészek elzálogosítását, illetve eladását. 3 Lásd az előzményeket: Kurucz mozgalmak Késmárkon, különös tekintettel az 1709-iki ostromra c. tanulmányomban. (Közi. Szepesvármegye múltjából. Lőcse. 1910. II. évf. 1—19. 11.) 4 A feltételeket tartalmazó okleveleket lásd Késmárk titkos levélt, fasc. XXXIII. num. 72. Részletesen ismertettem i. tanulmányom 5. lapján.
