Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)

2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél

32 2. A vár- és Bergh-féle majort; 3. A Rohrwiese nevű rét felét; 4. A szántókat, melyeket a Thökölyek a bécsi egyezség megkötése előtt már birtokoltak, de azzal a kikötéssel, hogy a szántók után a várurak fizetik a tizedet és adókat és olyan épületeket nem emelnek, amelyek a város jogait sértenék; 5. A város hozzájárul ahoz, hogy a várúr a Leibic patak mellett elterülő kerten malmot építhessen. Az építkezéshez szükséges fát és téglákat a város szolgáltatja. 6. Faizásnál a fa l/

g-át kapja Rueber, továbbá 7. a külvárosban a híd mellett egy sörházat és kallómalmot és a mellettük levő apró kis házacskákat, de azzal a megszorítással, hogy ott á várurak sör- és bormérést nem nyithatnak: 8. A halászati jog a Leibic és Poprád folyókban közös, de a malmoknál mindig a malomtulajdonosé; 9. A kőbányát a várkastély javítására szükséges kő kifejtésére a városi bíró hozzájárulásával a várurak használhatják; 10. A „Hosszúerdő" (Langerwald) és Tiergarten nevű erdők helyett átadja a város a „Rohrwiese" nevű rét felét, ahogy azt a várurak jelenleg is bírják. A rét másik fele, melyet a Thökölyek a leibiciektől vettek el, erőszakosan, annak módja és rendje szerint újra visszakerüljön jogos tulajdonosának. 11. Téglát szükség szerint vásárolhat a várúr a városi polgárok részére megállapított áron. 12. A Tátra legelőin a várúr pásztorai 400 juhot és 25 tehenet legeltethetnek, de kecskét semmiesetre sem. Ezen engedményekkel szemben a város kikötötte és fenntartotta magának, hogy a várurak feltétlenül kötelesek a Thökölyek által birtokbavett és Rueberéknek is meghagyott szántó után az adót és tizedet a városnak beszolgáltatni. Fenntartotta magának a város a külváros baloldalán álló házakat külsőségeikkel együtt, a kallómaloin melletti két ház kivételével. A már fent említett Langerwald és Tiergarten nevű