Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél
24 család fiivadékainak kihalta után ellenszolgáltatás nélkül birtokába veheti a vár tartozékait. Kray J. írásba foglalt ellenvetéseit gróf Breinernek kézbesítette, aki egyúttal biztosította őt arról, hogy az ügy ezek után egészen világos előtte és az udvari kamarának is ajánlani fogja Kray, illetve a város álláspontjának elfogadását. 4 0 Rueber és a kamara újabb álláspontja Kray Jakabban méltán azt a hitet keltette, hogy a már-már diilőre jutott felszabadítási ügy újabb elodázást szenved. Ebben nem is csalódott és emiatt az 1690. év december elején otthagyta Bécset és haza sietett Késmárkra. Mielőtt eltávozott volna Bécsből, az összes függő iigyek szemmeltartását és további sürgetését Keczer György ágensre bízta.'" Alighogy Kray Jakab Bécsből elutazott, a késmárki várkastély tartozékainak átengedési ügye ismét lekerült a napirendről Hiszen az ágens nem bírt azzal az erkölcsi súllyal és agilitással, mint Kray J. Kitűnt csakhamar, hogy a helyzet kulcsa ismét csak Késmárk buzgó és körültekintő főjegyzőjének kezében van, akit azon reményben, hogy a tartozékok felszabadítása most már végleges elintézést nyer, 1691-ben újra Bécsbe küldtek. Kray Jakab eddig elveszettnek hitt naplója szerint, amelyet újabb hosszas kutatásaim alkalmával a késmárki nagylevéltárban megtaláltam. 1691. jun. 13-án indult el Trencsén-Liptóú jváron és Pozsonyon keresztül Bécsbe. 4" Kray J. 1691. junius 17-én érkezett Pozsonyba, ahol Kollonics Lipót esztergomi prímásnál tisztelgett, aki rendkívül szívesen fogadta, leültette és tőle alapos tájékozódást szerzett a felsőmagyarországi felkelők harcviszonyairól. Kray kérte végiil a prímás pártfogását a kancelláriánál és az ud4 0 Ifj. Kray J. i. kézirata 59. 1. Vesd még össze Kerekes Gy., Kassa árumegállító jogának utolsó felújítása c. értekezésével. (Századok, 1916. évf. 623—624. 11.) 4 1 Ifj. Kray J. kézirata 54. 1. 4 2 Kray Jakab két naplója maradt fenn Késmárk sz. kir. város levéltárában. Az első 1690. jún. 13—1694. dec. 10-ig tartalmaz feljegyzéseket. (Késmárk sz. kir. város titkos levélt, fasc. XI. num. 269.); a másiknak feljegyzései 1701. febr. 25—ápr. hó 9-ig tartanak. (U. o. fasc. XI. num. 288.) Mindkét napló eltűnt a titkos levéltárból és csak hosszabb kutatás után sikerült azt Késmárk nagy levéltárában ismét felfedeznem.
