Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)

1. Kray Jakab ifjúsága

17 Sáros vármegye levéltárában.

1

7 Thököly Imrével is szoros összeköttetésben állott

1

8 s így ugyancsak volt alkalma Kray Jakabnak arra, hogy közügyekkel is megismerkedjék és a közéleti szerepléshez szükséges alapismereteit már sárosi joggyakornokoskodása idején megszerezze. Szentpétery János 1684-ben már annyira beteges, hogy ügyeinek elintézésénél Kray Jakab valósággal jobbkeze lehetett. Szentpétery János betegeskedése miatt 1864. december 24-én beadta állásáról való lemondását és 1865. február 14-én a meghalt Szentpétery helyére már Szirmay P. személyében új főjegyzőt rendeltek ki.

1

9 Eperjesről az 1685-ik évben Késmárk sz. kir. város meghívta Kray Jakabot Frankenstein Henrik főjegyző elhalálozása után főjegyzőnek és így került ő is abba a városba, melyben egykor atyja Magyarországba költözvén tanulmányait megkezdte. Késmárkon új működési tér nyilott a fiatal, 24 éves Kray előtt, aki 1686-ban nőül vette itt nemes Roxer Máriát néhai Cornides Tamás özvegyét. Igaz ugyan, hogy Késmárk ekkor már felszabadult a Thököly-család magánföldesúri hatósága alól, azonban a várkastély és tartozékainak birtokügyi kérdései még rendezetlenek voltak és ínég sok utánjárást követeltek. A fiatal, lelkes és tettekre vágyó Krayra várt ez a feladat, hogy sok kitartással, szívós energiával, ügyes diplomatikus érzékkel és körültekintéssel, de egyúttal lelkiismeretes kötelességtudással is véglegesen rendezze a késmárki várkastély és birtokainak a városhoz való jogviszonyát, amely már közel két évszázadon át nyugtalanította a Felvidék ezen, akkor még igen jelentékeny városának polgárságát. 1

7 Sárosmegyei levéltár Eperjesen fasc. 1681. 1

8 U. o. 1

9 U. o. fasc. 1685.